A gyakorlatban az adásvételi szerződések megkötése előtt a vevő a megvásárolni kívánt dolgot ténylegesen megtekinti, megvizsgálja, és ehhez képest nyilatkozik a vételi szándékáról. Tipikusan ez a helyzet gépkocsi adásvételekor is. Nem minősülhet rejtett hibának amit a vevő a kellően gondos, eljárás mellett felismerhetett, amelyek tudatában a járművet megvásárolta.

Így például, ha láthatóan törött állapotban vásárolta meg a járművet, nem hivatkozhat hibás teljesítésre az eladóval szemben.

Más a helyzet azonban akkor, ha a jármű törött volt, megjavították, azonban a törés tényét az eladáskor elhallgatta a vevő. Ekkor ugyanis abban az esetben, ha a törés következtében bizonyított az értékcsökkenés összege, annak megtérítését kérheti a vevő az eladótól.

A bírói gyakorlat alapján felismerhető hibának az ún. nyílt hibák minősülnek, amelyek az egyszerű észleléssel megállapíthatóak. Továbbá azok is ide tartoznak, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie.

A törvény alapján a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivételt képez az az eset, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben kereskedőtől vásárolunk gépjárművet a vásárlás időpontjától számított 6 hónapig a kereskedőt terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a vevő által hivatkozott rejtett hiba nem állt fenn az adásvétel időpontjában.

A járműben található rejtett hiba esetén a vevő kellékszavatossági igénnyel léphet fel az eladóval szemben. A szavatossági jogoknak a törvény által meghatározott sorrendje az alábbiak szerint alakul:

• elsődlegesen kijavítást vagy kicserélést igényelhetünk, vagy
• árleszállítást kérhetünk, illetve
• a hibát az eladó költségére magunk kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk, vagy
• végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt. Ez utóbbi kapcsán azonban fontos, hogy a törvény alapján jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.

Az árleszállítás a szolgáltatás hibája miatti érdeksérelemmel arányos százalékos csökkentését jelenti. A bírói gyakorlat szerint az árleszállítás százalékos mértékénél a becsülhető javítási költségen túl mérlegelni kell, hogy mennyiben csökken az átadott dolog rendeltetésszerű használhatósága, várható élettartama.

Továbbá számításba kell venni a fennálló és megmaradó hiányosságokat, a javítás ténye milyen mértékben, mennyiben csökkenti a dolog használati és piaci értékét.

A bírói gyakorlat alapján a vevő megalapozottan állhat el hibás teljesítésre tekintettel a szerződéstől, ha a gépjármű az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett okból az életkorához és a futásteljesítményéhez képest gyakran, sorozatosan meghibásodik. Ha az eladó a hibát többször eredménytelenül kísérli meg kijavítani, azonban a vevő emiatt a dolgot nem tudja folyamatosan, tartósan rendeltetésszerűen használni, akkor jogos az elállás.

Mindezek alapján gépjármű vásárlása esetén, különösen, ha használt gépjárműről van szó, minden esetben érdemes fokozott körültekintéssel eljárni.

Gondoskodni kell az eredetiségvizsgálatról, a jármű szakértő általi állapotfelméréséről. Valamint a tulajdoni helyzet tisztázása érdekében érdemes ellenőrizni a tulajdonost a gépjárművek nyilvántartására szolgáló közhiteles nyilvántartásban.