Azóta azonban újabb módosítások léptek hatályba, melyek a jogi személy vállalkozásokra vonatkozóan külön, a keresetlevél előterjesztéséhez szükséges követelményt ír elő.A követelés bíróság előtti érvényesítéséhez alapfeltétellé vált ismét a kötelező egyeztetés, azaz az érintett jogi személyeknek meg kell kísérelniük a jogvitájuk peren kívüli rendezését. Önmagában nem elegendő az, hogy a felperes erről nyilatkozatot tegyen, hanem azt bizonyítékokkal alá kell támasztania, és a keresetlevélhez ezeket a bizonyítékokat csatolnia is kell. Hogy melyek ezek a bizonyítékok?Ha felek a vitájukat pert megelőzően nem tudták rendezni, akkor a felperesnek csatolnia kell a felek közötti levélváltásokat (ilyenek tipikusan a felszólító levelek, az egyeztetésre vonatkozó jegyzőkönyvek, egyéb okiratok), vagy azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.Ezeknek az iratoknak tartalmilag igazolniuk kell a felek közötti véleményeltérés adatait (például követelés jogalapja, összegszerűsége, a vitatás ténye, ennek indokai), az esetleges előzetes elszámolás eredményét, valamint, ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak ügyszámát és tartalmának lényegét.A Polgári Perrendtartás értelmében ezeket a fentiekben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni a fizetési meghagyásos eljárást követő perekben, abban az esetben, ha a keresetindításra jogszabály 60 napnál nem hosszabb határidőt állapít meg, némi megkötéssel a nemperes eljárásokban, és az olyan különleges eljárásokban, mint többek között, a házassági perek, apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek, vagy a gondnokság alá helyezési perek. Ez utóbbiakban nyilvánvalónak nem értettek vállalkozások.A szabályok tehát a korábbi előírásokhoz képest – egy rövid megengedő időtartam után – ismét előírják a felek közötti egyeztetést, és ennek bizonyítását, így érdemes erre is odafigyelni a jogi személyek közötti polgári peres eljárások során.Dr. Burján Zsuzsanna