A rendkívüli intézkedések oka a koronavírus járvány, és a jelenlegi ismeretek szerint a gyermekek megbetegedése 9 év alatt ugyan nem várható, de a vírust hordozzák és át tudják adni. Ezért mindenképpen kerülni szükséges, hogy az otthon maradt gyermekekre az a nagyszülői korosztály vigyázzon, akire nézve a járvány a legnagyobb kockázatot jelenti. A helyzetet táppénz révén sem lehet megoldani, mert a gyermek miatti otthonmaradás ilyen esetben táppénzre nem jogosít.

Kérdés, hogy amennyiben a szülő munkaidő beosztása szerint köteles a munkahelyén megjelenni, megtagadhatja-e a munkavégzést a fenti, speciális helyzetre tekintettel.

Másik oldalról megközelítve, kirúghatják-e azt a szülőt, aki arra hivatkozva nem megy be dolgozni, hogy a gyermekével kell otthon maradnia?

A vonatkozó Kormányrendelet szerint a szülők igényei alapján, indokolt esetben a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében a területileg illetékes tankerületi központ, szakképző intézmény esetében pedig a területileg illetékes szakképzési centrum köteles munkanapon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.

Ezért olyan semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy a szülő ne tudna a munkahelyén megjelenni. Hangsúlyozni kell, hogy a bevezetett rendkívüli munkarend első napjait éljük, a legtöbb iskolában hétfői napon tartották meg az értekezleteket, így a fentiek gyakorlati megvalósulása még csak körvonalazódik.

A Munka Törvénykönyve ismeri a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok esetét, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

Ez az első, rendezetlen napra még hivatkozási alapként szolgálhat, amennyiben a munkavállaló lehetőségeihez mérten szóban telefonon, vagy írásban jelezte a munkáltatója felé.

Hosszú távon azonban a felek fokozott együttműködésére van szükség az elkövetkezendő hetekre. Ez jelenthet szabadságot, fizetés nélküli szabadságot, otthoni munkavégzést is. De – a jelenlegi járványügyi szabályok mellett – amennyiben a munkáltató elvárja a személyes megjelenést, úgy a gyermek felügyeletét szükséges kérni az iskolától.

Az a szülő, aki erre hivatkozással nem jelenik meg, sajnos számolhat azzal, hogy munkaviszonyát erre alapítva megszüntethetik.  

A másik oldalról azonban a munkáltatóknak is át kell gondolniuk, van-e olyan munkaszervezési megoldás, ami bevethető. Rendkívüli körülmények során még a munkahelyen való megjelenésre kötelezés esetén is vizsgálható, nem minden racionális ok nélkül írja-e elő azt a munkáltató, azaz nem minősül-e joggal való visszaélésnek.

Olyan munkáltató esetén, ahol egyszerű intézkedésekkel bevezethető átmenetileg az otthoni munkavégzés, ez jelen körülmények között munkaegészségügyi okokból is elvárható.

A munkabér attól függően jár, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen megállapodás jön létre. Otthoni munkavégzés esetén jár munkabér, fizetés nélküli szabadság esetén nem. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató úgy döntsön, otthoni munkavégzés hiányában is fizet munkabért.

Egyre több munkahely zár be, a helyzet napról-napra változhat. Ilyen időkben nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a fokozott együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elve és a joggal való visszaélés tilalma olyan általános, mindenkor érvényes munkajogi szabályok, amik ilyen rendkívüli helyzetben is világító fáklyaként szolgálnak.