Mit jelent a 60 napos befizetési póthatáridő KGFB esetén?
Nem köztudomású, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást nem feltétlenül a biztosítási évforduló napjáig kell befizetnünk. A biztosítási évfordulót követően rendelkezésre áll további 60 nap arra, hogy az elmulasztott befizetést pótoljuk, illetve elkerüljük a díjnemfizetésből eredő jogkövetkezményeket.
A biztosító tehát biztosít 60 napos türelmi időt, amivel az évfordulót követően 60 napunk van arra, hogy rendezzük díjhátralékot. Amennyiben a szerződő fél ezen türelmi idő alatt sem fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító egyoldalúan felmondja a szerződést díjnemfizetés miatt. Ebből következő módon érintett járművünkre nem lesz a továbbiakban kötelezőnk. A felelősségbiztosítás hiánya rendőri igazoltatásnál ez gyorsan kiderülhet, és mivel így közlekedni szabálysértésnek minősül, büntetésre számíthatunk.
Kötelező-felelősségbiztosítás nélküli közlekedés veszélyei
Az előbb említett közlekedési szabálysértés, illetve az ebből eredő rendőrségi büntetések mellett további kockázatot jelent KGFB nélkül részt venni a forgalomban. Amennyiben a fedezetlen időszakban balesetet okozunk, a vétlen sofőr kárait nekünk kell megfizetnünk.
A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Ezek mellett a KGFB újrakötése vonatkozásában is felmerülnek plusz költségeink. A kötelező biztosítás újrakötése olyan helyzetekben lehet szükséges, amikor biztosítási szerződésünk valamilyen oknál fogva megszűnik, és szeretnénk új szerződést kötni. Ilyen lehet például a szerződés felmondása évfordulóra, vagy a díjnemfizetés miatti megszűnés is.
A díjnemfizetés miatt megszűnt KGFB újrakötése pedig kizárólag annál a biztosítónál lehetséges, ahol az előző szerződést kötöttük. Továbbá ebben az esetben plusz költségekkel is számolnunk kell: ilyen például a fedezetlenségi díj, amit a megszűnt KGFB és az új szerződés közötti időszakra számolnak fel. Ezeken kívül újrakötésnél a teljes biztosítási évre vonatkozó díjat, illetve a 60 napos türelmi időszakra számított díjat is egy összegben kell kifizetnünk.
Tekintettel arra, hogy ezen összegeket egyösszegben kell megfizetni kijelenthető, hogy anyagi szempontból semmiképp sem nevezhető előnyösnek, ha elfelejtjük megfizetni a biztosítási díjat.
A felszámított fedezetlenségi díj mértéke többszöröse is lehet az éves biztosítási díjnak, és ehhez még bizonyos időszakot érintően hozzájöhet a 30%-os baleseti adó.
Amennyiben a biztosítatlan járművel kárt okoznak, a károsult kárát a Kártalanítási Számla téríti meg. A Kártalanítási Számla kezelője, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az üzembentartótól a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét követelheti. Szükség esetén a Kártalanítási Számla bírósági úton szerez érvényt követelésének, vagyis peres úton fizettetik meg a károkozóval az általa okozott kárt. A díjfizetési kötelezettség minden esetben a szerződőt terheli!
Mi van akkor, ha a biztosító nem küld csekket vagy felszólítást?
Ha nem kapunk csekket a biztosítótól, előfordulhat, hogy elfelejtjük befizetni a kötelező biztosítást. Azonban fontos tudni, hogy a KGFB befizetése minden esetben a szerződő felelőssége, ezért amennyiben nem érkezik csekk vagy díjbekérő, nekünk kell utánajárnunk, hogy mi ennek az oka. Könnyen kicsúszhatunk a határidőből, ha nem kezdünk el időben intézkedni ez ügyben, ugyanis nem a befizetés időpontja számít, hanem a biztosítási díj beérkezése a biztosítóhoz. Ha azt tapasztaljuk, hogy az évforduló után sem kapunk még csekket, minél hamarabb keressük fel a biztosítót ezzel kapcsolatban, hogy biztosan be tudjuk fizetni határidőre a kötelezőt. A felelősség tehát a biztosítotton van, a mi kötelezettségünk, hogy a biztosítási díj megfizetésre kerüljön határidőre.
Bonus malus besorolás változása
Amennyiben az a helyzet állt elő, hogy megszűnt a kötelező biztosítás díjnemfizetés miatt, úgy a biztosítási szerződést a lehető leggyorsabban újra kell kötni és csak és kizárólag ahhoz a biztosítóhoz tehető ez meg, ahol a szerződésünket törölték. Megszűnés esetén az addig megszerzett bónusz besorolás ugyan nem veszik el, de a díjjal nem rendezett időszakra, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell megfizetni, melyet szintén terhel a baleseti adó mértéke ugyanúgy, mint a kötelező biztosításunkat.
A díjnemfizetéssel megszűnt szerződésen található bónusz besorolás addig nem is vezethető át másik gépjárműre, ameddig azon szerződés elmaradását visszamenőleg a szerződő ki nem egyenlítette.
Mi a megoldás?
Amennyiben már megtörtént a baj, illetve a biztosító felmondta szerződésünket díjnemfizetés miatt, nem tehetünk mást, mint vállaljuk a felelősséget. Az anyagi tehreket mindenképpen meg kell sajnos fizetnünk. Amennyiben ilyen történik velünk a legjobb, ha minél gyorsabban értesítjük a biztosítót arról, hogy mi történt. Az elmaradást minél előbb pótolni kell, mivel a fedezetlenségi díj minden nappal egyre növekszik. Új szerződést csak annál a biztosítónál köthetünk, ahol a korábbi szerződésünk díjnemfizetéssel megszűnt, így ilyen esetben fel kell keresnünk a régi biztosítónkat és kezdeményeznünk kell a KGFB újrakötését.
Mint mindenben a leghatékonyabb fegyver a következmények elkerülésére a prevenció. Érdemes a telefonunkba vagy a határidőnaplónkba feljegyezni a biztosítási évfordulót – esetleg emlékeztetőt is beállítunk erre az időpontra –, így biztosan nem feledkezünk meg a befizetésről.