Megkülönböztető jelzést adó készüléket engedély nélkül szerelhet fel többek között az Országos Mentőszolgálat, a tűzoltóság, a rendőrség és a katasztrófavédelem.

A KRESZ 42. §-a szerint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és a szükséghez képest megállással – lehetővé kell tenni. Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad. Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

A bíróság egy konkrét ügyben kimondta azt, hogy a kívülállók a jelzés jogosságát nem bírálhatják felül, azt észlelve kötelesek a jelzést használó járműnek az elsőbbséget megadni. Ebből eredően az ilyen jármű vezetője is joggal bízhat a közlekedés többi résztvevőjének szabályos magatartásában (BH1985.50).

“A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban” című könyvben olvashatók szerint a 42. § szakasz rendelkezései csak a járművekre vonatkoznak. A gyalogosokról a 21. § (7) bekezdése szól, mely szerint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben a gyalogosnak elsőbbségi helyeken nincs elsőbbsége. Az elsőbbség a közlekedés minden terében, így a lakó-pihenő övezetben is érvényesül. A megkülönböztető jelzést használó járművek fölérendeltek, számos szabályt “megsérthetnek” kívül hagyhatnak, de fokozottabb gondossággal kell eljárniuk.

A már említett könyv a KRESZ szabályok körét három csoportba sorolja: 1. jogszabály kifejezett rendelkezése miatt is betartandó szabályok, 2. jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában betartandó szabályok, 3. megszeghető szabályok (ha a feltételek megvalósulását a jármű vezetője – mérlegelési körében – megvalósulni látja).

1. Jogszabály kifejezett rendelkezése miatt is betartandó szabályok:
– általános rendelkezésekből levonható konkrét szabályok,
– járművezetés személyi feltételei,
– a járművek közlekedésben való részvételének feltételei,
– rendőr jelzései,
– vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzései,
– forgalomban részt vevő járművek kivilágítása és
– az álló jármű kivilágítása.

2. Jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában betartandó szabályok:
– az úton haladás alapszabályai,
– követési távolság alapszabályai,
– irányjelzés szabályai,
– előzés egyes tilalmi szabályai,
– közlekedés vasúti átjáróban,
– magatartás megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben,
– magatartás veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben,
– magatartás a gyerekekkel és a magukra vigyázni nem képesekkel szemben.

3. Megszeghető szabályok:
– jelzőőr jelzései,
– a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzései,
– a közúti jelzőtáblák jelzései,
– az úton való haladás konkrét szabályai,
– sebességet szabályozó konkrét szabályok,
– az elsőbbség útkereszteződésben érvényesülő szabályai,
– irányváltoztatás egyes szabályai,
– hangjelzés szabályai,
– bekanyarodás szabályai,
– kitérés szabályai,
– megfordulás, hátramenet szabályai,
– előzés egyes szabályai,
– kikerülés szabályai,
– párhuzamos közlekedés szabályai,
– közlekedés autópályán, autóúton,
– közlekedés villamos-pályával ellátott úttesten,
– közlekedés lakó-pihenő övezetben,
– megállás, várakozás szabályai,
– magatartás a figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben,
– magatartás a gyalogosokkal szemben egyes szabályai.

A fenti szabályszegés viszont csak akkor jogszerű, ha a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetője meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette. A bírói gyakorlat szerint az akadálytalan továbbhaladás lehetőségéről való meggyőződés kötelezettsége a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetője számára nem jelent a többi járművel szükségszerűen (akár látható jelekkel) kialakított megegyezést. A másik járművel való kapcsolatfelvétel a megkülönböztető hang- és fényjelzés kellő időben megkezdett használatával teljesül (BH 2003.272). A bíróság kimondta továbbá, hogy a megkülönböztető jelzés használatára jogosult jármű vezetője okkal bízik abban, hogy számára a forgalomban részt vevők, mind a gyalogosok, mind a többi járművezető szabad utat biztosítanak (BH. 1980.74). Fontos azonban az, hogy a fény- és hangjelzésnek a közlekedés többi résztvevője számára észlelhetőnek kell lennie, az egyes résztvevők látószögébe kell esnie, láthatónak, hallhatónak kell lennie. Ezért a megkülönböztető jelzéseket használó jármű vezetőjének olyan sebességgel célszerű közlekednie, hogy a baleseti veszélyhelyzet részéről egyoldalúan hárítható legyen, belátható távolságán belül meg tudjon állni.

A fenti gondolatmenet megfigyelhető abban a konkrét ügyben is, amikor egy olyan nagy forgalmú kereszteződésben történt baleset, ahol az egyik úton villamos pálya is található. A megkülönböztető fény- és hangjelzést használó jármű a másik útról érkezett a kereszteződésbe, miközben a jelzőlámpa piros volt. A megkülönböztető jelzéseket használó jármű áthaladását elő akarta segíteni a jobbról érkező és a kereszteződés túloldalán lévő megállójába tartó villamos – melynek egyébként szabad jelzése volt -, ezért a kereszteződés előtt megállt. Nem állt meg viszont a szintén jobbról, a villamos takarásából érkező személygépkocsi – valószínűleg azért, mert a jelzőlámpa neki zöld volt – és összeütközött a megkülönböztető jelzést használó járművel.

Az első fokon eljáró rendőrkapitányság szerint a baleset azért következett be, mert a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetője a haladása során nem győződött meg kellőképpen arról, hogy a kereszteződésben közlekedő, a forgalomirányító fényjelző készülék zöld jelzésén haladó járművek az akadálytalan továbbhaladását lehetővé tették-e.

Az ügy határidőben benyújtott szabálysértési kifogás folytán a bíróság elé került. A bíróság azt állapította meg, hogy a jobbról érkező személygépkocsi vezetőjét egyértelműen terhelte a megállási és elsőbbségadási kötelezettség a kereszteződésben megkülönböztető jelzéseit használó járművel szemben, melynek azonban ő nem tett eleget, ezért a bekövetkezett balesetért őt felelősség mindenképpen terheli.

A megkülönböztető jelzést használó jármű vezetője mindent megtett annak érdekében, hogy a fenti meggyőződési kötelezettségének eleget tegyen, ezért a bekövetkezett balesetért őt felelősség nem terheli.