A Polgári Jog egyik alapvetése, hogy lehetőleg a felekre bízza szerződések megkötését és tartalmi elemeit. Bizonyos tartalmi elemeket kötelezően előír a jog, de többségében a felekre bízza a döntést. Azokban az esetekben ahol a felek nem rendelkeztek, ott mögöttes elemként segítségül kell hívni a Polgári Törvénykönyvet.

Mit jelent ez gyakorlatban a megbízási szerződések esetében? Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Tehát ez egy úgynevezett megbízási, és nem eredménykötelem. A kettő között az az alapvető különbség, hogy megbízás esetén a megbízott kötelessége, hogy legjobb tudása szerint ellássa a szerződésben vállaltakat. Ezzel ellentétben a vállalkozási szerződésben egy meghatározott eredményre vállal kötelezettséget a megbízó, például az asztalos a szekrénysor elkészítésére. Ha ez elmarad vagy nem megfelelő, jogszerű a teljesítés követelése.

Mint a fentiekből kitűnik, a megbízás esetén csak a szerződésben foglaltakat tudjuk követelni. Ha ez elmarad, akkor sincs jogunk az eredményre hivatkozni, mert ennek a szerződési típusnak ez nem része.

A gyakorlatban kialakultak szerint ez a probléma az ingatlan vagy üdülési jog értékesítése kapcsán merül fel. Ilyenkor a megbízott cég csak azt vállalja, hogy hirdeti a meghatározott vagyontárgyat. Arra nem vállal kötelezettséget, hogy azt ténylegesen el is adja. Ha igen, akkor viszont ezért meghatározott jutalék illeti meg.

Összességében azzal legyünk tisztában, hogy a megbízási szerződésnek nem része az eredmény. Ha a megbízott ezt írásban megerősíti a szerződésben, az természetesen más eset. De tipikusan szóban csodaszép ígéreteket kapunk, miszerint a halálnál biztosabb, hogy értékesítik az ingatlant. Ugyanakkor a szerződés tartalma köszönő viszonyban sincs ezzel. Mindig legyünk pontosan tisztában a szerződéssel és olvassuk el az abban foglaltakat, mert megbízási szerződés esetében feltehetően nem fogunk tudni azon kívül többet követelni.