Lakásbiztosító-váltás: csak okosan!

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellett az egyik leggyakoribb, legtöbbek által ismert és választott biztosítás a vagyonbiztosítás, ezen belül is a lakásbiztosítások. 

Az elmúlt években ezen biztosítások díjai is sokat csökkentek, szinte mindig találunk kedvezőbb ajánlatot a piacon, akár ugyanannál a biztosítónál is. Ennek következtében elég gyakran válthatunk lakásbiztosítót, ekkor azonban körültekintőnek kell lennünk!

Elsősorban arra kell figyelnünk, hogy egy ajánlat nem feltétlenül kedvezőbb azáltal, hogy ugyanarra a négyzetméterre alacsonyabb díja van. Alaposan át kell tekinteni az általános szerződési feltételeket, azon belül is különösen a biztosítási eseményeket, tehát azt, hogy milyen károk esetén fizet a biztosító és az alkalmazott kizárásokat; hogy mikor nem fizet biztosítási esemény bekövetkezése esetén sem a biztosító. Célszerű azt is megnézni, hogy milyen műszaki feltételeket írnak elő bizonyos kockázatok viselésére, nehogy egy betörés után szembesüljünk azzal, hogy még egy zár kellett volna ahhoz, hogy a biztosító fizessen. Csak akkor döntsünk az új biztosítás mellett, ha az magában foglalja az általunk szükségesnek tartott kockázatokat.

A lakásbiztosítások időtartamára nincs általános jogszabály, de a szerződések jellemzően egy évre köttetnek, felmondás hiányában további évekre is meghosszabbodhat. Ez azt is jelenti, hogy a szerződést nem lehet évközben felmondani, ráadásul a felmondásnak jellemzően 30 nappal az évforduló előtt be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ha ezt lekéssük, újabb egy évig fennáll a szerződés és fizethetjük a díjat.

Ha a fentiek miatt kiskaput keresünk, általában azt a javaslatot kapjuk, hogy egyszerűen ne fizessük be a következő esedékes díjat, ami alapján megszűnik a szerződésünk, így már köthetjük is az újat. Ez az elterjedt információ igaz is, meg nem is. A jogszabály alapján a szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg. Azonban vannak kivételek, például ha a biztosított halasztást kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti.

Az általános szerződési feltételek harminc napnál hosszabb határidőt is tartalmazhatnak és a biztosítónak arra is van lehetősége, hogy a harminc nap lejárta előtt közölt felszólítással további harminc napra meghosszabbítsa a szerződés hatályát. Ez azért fontos, mert amíg a szerződés hatályban van, a biztosító követelheti az arra az időre vonatkozó díjat. Ezt hívja a szakzsargon respiro időnek.

Amennyiben tehát a biztosító jogi útra tereli díjkövetelését a respiro idő lejárta előtt, a szerződés nem szűnik meg. Ha pedig megszűnik, a repsiro időre járó díjat akkor is joggal követelheti.
Ilyen esetekben előfordulhat, hogy kellő körültekintés nélkül (esetleg nem megfelelő tájékoztatás alapján) erre az időszakra két biztosításunk is fennáll ugyanarra az ingatlanra, azaz többletdíjat fizetünk feleslegesen.

Bár a jogszabály kifejezetten nem tiltja, hogy ugyanarra a vagyontárgyra több biztosítást is kössenek, a biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy valós értékét. A bírói gyakorlat ebben a körben a később létrejött szerződést ugyanarra a tárgyra érvénytelennek tekinti, ha a korábban fennállt szerződés a vagyontárgy teljes értékét lefedte. Ezt lefordítva a fenti helyzetre, a respiro időre az új biztosítónak kifizetett díjat vissza lehet követelni, hiszen akkor még fennállt a korábbi szerződés.