A látogatási tilalom erősen korlátozza az alapvető jogainkat, és a betegjogokat, de erre egy másik alkotmányos alapjog, az élethez, egészséghez való jog érvényesülése érdekében kerül sor. Korábbi cikkünkben már említettük, hogy az alkotmányos alapjogok mely esetben korlátozhatóak. Az Alaptörvény úgy fogalmaz, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Erről a problémakörről bővebben a védettségi igazolvány kapcsán itt írtunk.

Vannak ugyanakkor olyan abszolút jogok, amelyeket az állam semmilyen indokkal nem függeszthet fel pl. az élethez, egészséghez, az emberi méltósághoz való jogainkat. Éppen ezért a korlátozás csak addig elfogadható, amíg a védett alkotmányos jog (pl. élethez való jog) megvédéshez szükséges mértékű. És még a hatékonyság alapján sem lehet olyan módon korlátozni, amely figyelmen kívül hagyja az emberi méltóságunkat.

Éppen ezért a látogatási tilalom alól is vannak kivételek, amelyeket jó, ha tudunk.  Az Országos Tisztifőorvos 66340-1/2021/EÜIG rendelete négy kivételt és egy egyedi méltányossági helyzetet tartalmaz. Ezen kivételekről bár kevesen tudnak, de mind nagyon fontos lehet. Akár egy haldokló rokonunk utolsó perceit teheti szebbé, akár kiskorú gyermekünk, vagy értelmi fogyatékossággal élő rokonunk gondozása miatt elengedhetetlen lehet. Emellett szülés közben is elengedhetetlen, hogy az édesanya mellett legyen valaki.

A látogatási tilalom alatti kivételek a következők:

• Súlyos állapotú, végstádiumú beteg esetében az általa megjelölt személy mellette tartózkodhat.
• Kiskorú beteg esetén a szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodhat.
• Szülő nő vonatkozásában biztosítani kell, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen.
• Értelmi fogyatékossággal élő beteg esetén biztosítani kell, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

Egyedi méltányosság keretében – kockázatbecslést követően – az osztályvezető főorvos a kapcsolattartás lehetőségének biztosítását mérlegelheti, indokolt esetben a kapcsolattartást további esetekben is biztosíthatja.

A fenti szabályokkal jó, ha tisztában vagyunk, mert egy gyógyíthatatlan beteg rokonunk esetében soha többé nem lehet alkalmunk arra, hogy elbúcsúzzunk. És ha az emberi méltóságból indulunk ki, akkor egy haldokló betegnek ezt a jogát nem lehet korlátozni. Szintén nem lehet korlátozni azt a jogot, hogy egy kiskorúval, vagy egy értelmi fogyatékkal élő személlyel ott legyen a szülője, törvényes képviselője. Hiszen sok esetben a gyermekek, vagy a súlyos értelmi fogyatékkal élők nincsenek tisztában azzal, hogy miért okoznak nekik fájdalmat, hogyan kell viselkedniük stb. Márpedig embertelen, és megalázó helyzetet eredményezne, ha ilyen esetben kitiltanák a gondviselőt a kórházból.

Ezen rendeletet követően az Országos Tisztifőorvos 66340-2/2021/EÜIG rendelete további részletszabályokat állapította még meg:

A végstádiumú betegek elbúcsúzását lehetővé kell tenni akár több látogató részére is. Ehhez a védőfelszerelést a kórháznak kell biztosítani.

A látogatási tilalom nem terjed ki a háromszor oltott betegek esetében a háromszor oltott látogatókra. De mindkét feltételnek teljesülni kell, és az oltási igazolvány felmutatására mind a beteg, mind a látogató kötelezhető.

Látogatási és intézményelhagyási tilalom esetén is kötelesek biztosítani a nem személyes kapcsolattartást. Ez azt jelenti, hogy csak azért, mert a beteget nem lehet személyesen látogatni, azért nem zárhatják el attól, hogy rokonaival telefonon, vagy más módon kapcsolatot tartson. Tehát jobba ha tudjuk, hogy a kórház nem „rázhatja le” a telefonon érdeklődő rokonokat, azzal, hogy látogatási tilalom van, és emiatt nem engedik a telefonhoz a beteget.

Intézményben tartósan kezelt betegek esetén az intézmény elhagyása is engedélyezhető egyedi mérlegelés alapján, de csak a legszükségesebb esetekben (pl. munkavégzés, vagy egészségügyi vizsgálat miatt). Ezen kívül fogyatékos személyek ellátását biztosító intézetben, vagy pszichiátriai intézetben tartósan kezelt betegek esetében, előre egyeztetett, napi szabadidős tevékenység esetén is engedélyezni kell az intézmény elhagyását.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a mi kárunkra megsértik a fenti szabályokat, és nem engedélyezik a fenti kivételek fennállása esetén a kapcsolattartást, azonnal jelezzük az intézmény vezetőjének, és kérjük a betegjogi képviselő segítségét.

Reméljük, hogy a fentiek gyakorlati alkalmazása elkerüli a kedves olvasókat, de szükség lehet arra, hogy egy ilyen helyzetben tisztában legyenek jogaikkal mind a betegek, mind a látogatók.