Kutyát láncon tartani tilos!

Egy kutya lánccal a nyakán a földön fekszik.

Egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a kutya az ember társa, családtag, nem pedig kizárólag a házat őrző, vagy a nyájat terelő, esetleg vadászó eb. Bár állatvédelmi szabályozásunk csak lassan követi le ezeket a hozzáállásbeli változásokat, de a 2016 januárjában hatályba lépő új rendelkezések több állattartási szabályt is megszigorítottak. A kiszabható bírság összege is magasabbra emelkedett, amely remélhetőleg hatékonyabb védelmet biztosít majd szőrös barátainknak. 

Idén január 1.-től 75.000,- Ft-os bírság is kiszabható

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Kormányrendelet immár elvi éllel mondja ki, hogy ebet tartósan kikötve tartani tilos. Mivel a tartósság fogalmát a jogszabály nem fejti ki, a hatóságnak esetről esetre kell megállapítania, hogy mi minősül a tilalmat megsértő állattartói magatartásnak. Az azonban bizonyos, hogy a kutyákat mostantól nem lehet állandó jelleggel megkötve tartani. A hatóság ezt hivatalból vagy bejelentésre is ellenőrizheti és az állatvédelmi bírságról szóló Kormányrendelet alapján akár 75.000,- Ft-ot is fizethet, aki nem biztosítja a megfelelő feltételeket kutyája számára. A bírság mellett vagy helyett a hatóság állatvédelmi oktatáson való részvételre is kötelezheti a gazdát, pozitívan támogatva ezzel az elvárt magatartásra nevelést. Az ismételt vagy szándékos szabályszegés azonban az állattartástól való több éves eltiltást is eredményezhet. Fontos kiemelni azt is, hogy az ideiglenesen megkötött állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

A rendelet a kennelben tartott kutyák vonatkozásában is meghatározza, hogy legalább mekkora alapterületűnek kell lennie a számukra biztosított térnek. 20 kg alatti kutyát legalább 10 m2, 20 és 40 kg közti kutyát legalább 15 m2, 40 kg feletti kutyát 20 m2 területen lehet tartósan tartani. Ennek megsértése esetén szintén 75.000,- Ft összegű bírsággal sújtható a kutya gazdája, illetve a hatóság őt a megfelelő nagyságú terület kialakítására is kötelezheti.

Fentiek mellett az egyéb felelőtlen és kegyetlen magatartásokat is magasabb összegű bírsággal sújthatja a hatóság. 150.000,- Ft összegű állatvédelmi bírságot fizethet például, aki egy állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltja, állatot kínoz, elhagy vagy állatviadalt szervez. A bírság összege összevetve fenti magatartások súlyával még mindig alacsonynak tűnik, nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek a cselekmények már büntetőjogi kategóriába is tartoznak, így két vagy háromévi szabadságvesztéssel is büntethetők.

A változások eredményessége és a súlyosodó szankciók visszatartó ereje nagyban függ természetesen majd a hatóság által indított eljárásoktól és azok végkimenetelétől is. Az új szabályozás remélhetőleg segít majd tudatosítani az állattartókban a legszebben talán Antoine de Saint-Exupéry által megfogalmazott gondolatot, mely szerint „egyszer és mindenkorra felelősek lettünk azért, amit megszelídítettünk”.