Kerékpár KRESZ tegnap és ma

Egy sárga ruhás férfi biciklizik, mögötte homályos épület.

A korábbi időszak jócskán felrázta a KRESZ eddig megszokott szabályait.

Így van ez különösen a kerékpárosok közlekedésre vonatkozó szabályoknál, melyek alapvető célja az volt, hogy a közúti közlekedésben egyenrangú szintre emelje a kerékpárosokat az autósokkal. Néhol megdöbbentő és újszerű szabályokkal találkozhatunk, így nem árt ezeket a főbb rendelkezéseket nemcsak a kerékpárosokkal, hanem a gépjármű vezetőkkel is megismertetni. Elsődleges célunk így ezeket az újonnan módosult szabályokat bemutatni, és hozzájuk némi magyarázatot adni.Több éve lehetnek a fővárosiak és vidékiek egyaránt tanúi annak, hogy mekkora mértékben nő azoknak a kerékpárosoknak száma, akik a kerékpárt közlekedési eszközként használják. Gondoljunk csak vissza azokra a biciklis felvonulásokra, melyek minden év áprilisában és szeptemberében kerülnek megrendezésre. Ezek a felvonulások komoly üzenetet hordoznak magukban, mégpedig azt, hogy egy fejlett, előrehaladott nagyvárosban a kerékpárok a közlekedési kultúra részét képező tényezők, nem beszélve arról, hogy környezetkímélő megoldást jelentenek a közlekedés szempontjából, azaz alternatívát a gépjárművekkel szemben. Ez indokolja azt is, hogy a kerékpárosokra külön KRESZ szabályok irányadóak.2010. január 1. napjától a KRESZ rendelkezései a kerékpárosokkal kapcsolatban jócskán módosultak. A KRESZ alapján, kerékpárral közlekedni alapvetően – amennyiben ezt a forgalmi és az útviszonyok lehetővé teszik – lakott területen kívül a főúton, illetve az erre kijelölt kerékpárúton, illetve kerékpársávban lehet.Ami újdonság, hogy a jobbra tartási kötelezettség a kerékpáros esetében már nem olyan szigorú, mint amilyen az a korábbi szabályozás alapján volt. Ugyanis jelenleg a KRESZ akként rendelkezik, hogy amennyiben a kerékpáros például főútvonalon közlekedik, akkor az úttest jobb széléhez húzódva kell haladnia. Ez a szövegmódosítás így lehetővé teszi a kerékpáros számára azt, hogy a forgalmi viszonyoknak megfelelően válassza meg a jobbra tartást, rugalmasan alkalmazkodva a forgalmi szituációkhoz (pl. parkoló autók). Ez a módosítás azért különösen fontos, mivel a korábbi szabályozás megkövetelte a szorosan az úttest jobb széléhez igazodó jobbra tartási kötelezettséget.A módosítás egyik vitatott pontja az egyirányú utcában történő közlekedés szabályaira vonatkozik. A KRESZ ebben a körben a következőképpen rendelkezik: "ha az egyirányú forgalmi út jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg: […] a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet".Ez a rendelkezés arra kell, hogy késztesse az autóvezetőket, hogy amennyiben egyirányú utca felé haladnak, akkor fel kell készülniük arra, hogy szemből egy kerékpáros hajtson ki. Ez egyben azt is feltételezi, hogy az utcából kihajtó kerékpárosnak lesz elsőbbsége. Figyelem! Mivel a balesetek nyilvánvalóan a kerékpárosokra nézve hátrányosabbak (ugyanis szinte bizonyos egy gépjárművel való ütközés esetén a személyi sérülés), ezért célszerűbb a kerékpárosoknak óvatosan, megfontoltan közlekedniük. A szabályból azonban az is következik, hogy a gépjárművezetőknek is fel kell készülniük a korábbiakhoz képest új forgalmi viszonyokra. Így elkerülhetetlen részükről is a fokozott óvatosság.A KRESZ lehetővé teszi azt, hogy a kerékpáros – az erre vonatkozó közúti jelzés alapján – az autóbusz forgalmi sávjában, vagy ahol ilyen nincs, akkor a leállósávon, vagy a kerékpár közlekedésre alkalmas útpadkán közlekedjen.Ezzel a helyzettel természetesen önmagában nem is lenne semmi baj, ha a nagyvárosok megfelelő hosszúságú és kialakítású kerékpárutakkal lennének behálózva. Mivel ebben igen elmaradottak vagyunk Berlinhez vagy Amszterdamhoz képest, ezért külön kell figyelni arra, hogy biciklinkkel hol és milyen feltételek mellett közlekedhetünk. Sajnos, a gyakorlatlan kerékpáros – ha nincs kerékpárút és forgalomban nem mer részt venni – sokszor arra kényszerül, hogy járdán közlekedjen. A KRESZ szerint azonban járdán nem lehet kerékpározni. Ez alól kivételt képeznek a 12 év alatti gyermekek, valamint az a helyzet, amikor az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, illetve amikor a kerékpárral tilos az úttesten való közlekedés.Egy a lényeg: bringára fel! Élvezzük ki a jó időt, legyen az az év bármely évszakában is, és használjunk kevesebb autót!