Alig egy évtizedes múltja van annak, hogy egy kattintással ismerősök százai láthatják képeinket. Van, akinél napi rutinná vált a képfeltöltés a közösségi oldalakra, mások még profilképet sem tesznek ki magukról. Ugyan vannak tanulmányok arra vonatkozóan, hogy a megosztott képek mit árulnak el a személyiségünkről, mindaddig, amíg csak mi vagyunk a képen, és saját magunk rendelkezünk a bennünket ábrázoló képek megosztásáról, jogi szempontból kevésbé bír jelentőséggel, hogy mit töltünk fel. Kivéve, ha …. – de erre később térünk vissza!

A képmáshoz fűződő jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy képfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához szükséges az adott személy hozzájárulása. Ennek hiányában jogi úton kérheti sérelme orvoslását, a jogsértés megállapításától kezdve a sérelmes helyzet megszüntetésén át a sérelemdíj fizetéséig.

A legtöbb jogi rendelkezésnek akkor érezzük a jelentőségét igazán, amikor magunk is érintetté válunk. Emiatt első ránézésre túlgondolt szabálynak tűnhet, hogy már ahhoz is kell a másik személy beleegyezése, hogy róla felvétel készüljön. Ez a beleegyezés persze történhet ráutaló magatartással is, így ha valaki pózol a kamera előtt, akkor adottnak vehető, de a felhasználást már nem feltétlenül foglalja magába.  A felvétel nem csak maradandó képet vagy videót jelenthet, így a facebook-os élő videóink hátterében feltűnő személyekre is ügyeljünk, és akkor még nem is említettük az átlátszó falú kamionok esetét (rögtön következik!).

Legyünk tisztában azzal, hogy az internetre feltöltött képek terjedése és felhasználása gyakorlatilag kikerül az ellenőrzési körünkből. Ezt akkor is szem előtt kell tartani, ha magunkról van szó, de más személyek esetén végképp nem tudhatjuk, hogy milyen érdeksérelmet okozhat a képfeltöltés, így azt csak egyértelmű beleegyezéssel tegyük.

A beleegyezés szükségessége alóli egyetlen kivétel az, ha a felvétel tömegfelvétel, vagy nyilvános közéleti szereplés alkalmával készül.  A tömegfelvétel azonban csak akkor lehet megfelelő jogalapja felvétel készítésének, ha az azon szereplő emberek számolhatnak annak lehetőségével, hogy róluk felvétel készül. Így az Andrássy úton álló, csak belülről átlátszó falú kamion, amelyben úgy forgattak pornófilmeket, hogy azokhoz a hátteret a járókelők adták, az autó oldalán elhelyezett ismertetés ellenére is, súlyosan jogsértő módon működött a hatósági állásfoglalás szerint.

Kiskorúak esetén a beleegyezést a szülő (törvényes képviselő) adhatja meg. Iskolai osztályok, ovis csoportok esetén a kapcsolattartásra létrehozott csoportokba felkerülő képekről célszerű a szülők előzetes beleegyező nyilatkozatát kérni év elején. Megtörtént eset, hogy a kiskorú gyermek által magáról feltöltött kép alapján tiltott pornográf felvétellel történt visszaélés miatt indult eljárás. Hiszen aki 18. életévét be nem töltött személyről készült pornográf felvételt hozzáférhetővé tesz, bűncselekményt követ el akkor is, ha a bátrabb (jogi kifejezéssel élve a nemi vágy felkeltésére irányuló) szelfin saját maga szerepel.

A képmással történő visszaélés miatt fizetendő sérelemdíj összege az eset körülményeitől függ, és bírói mérlegelés tárgya. Ugyan szerepe van a felvételt készítő személy szándékának is, de a sérelemdíj összegét más tényezők is befolyásolják. A jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása gyakorlatilag megjósolhatatlan, így ha nem akarunk darázsfészekbe nyúlni, legyünk körültekintőek mások képeinek a felhasználásával! Ugyan nem valószínű, hogy 100 millió eurós kártérítés megfizetésére köteleznének bennünket, ahogyan az a Katalin hercegnéről engedély nélkül készített képeket közzétevő újság esetén történt, de lehetnek súlyos következmények. Egy jól sikerült bulifotó miatt elveszített munkahely, egy gyermekelhelyezési perben felhasznált nyaralási kép már hatszámjegyű sérelemdíjat is eredményezhet.