A romlott étel fogyasztása nyilván egészségügyi kockázattal jár, nem beszélve arról, hogy komoly károkat is okozhat. Gondoljuk csak arra, ha valaki emiatt kénytelen munkavállalóként több napra betegszabadságra menni. Mit tehet a károsult ebben az esetben?
Az elvi lehetősége az igényérvényesítésnek megvan. A bizonyítottság hiánya azonban igen nagy akadályt gördít a sikeres kárigény érvényesítés elé. Ugyanakkor életszerűtlen az, hogy a strandon vásárolt palacsintáért vagy hamburgerért kapott blokkot bárki elteszi. Ez ugyanis alap lenne annak igazolására, hogy az érintett terméket ott vásárolta valaki.
A másik bizonyítási pont az lenne, hogy a megbetegedés kizárólag annak az ételnek a következménye volt, melyet az illető elfogyasztott. Ezt bizonyítani szinte lehetetlen. Legfeljebb akkor járna eredménnyel, ha az étel azonnali bevizsgálása kimutatná a fertőzést. Az ugyanakkor sejtetni engedi, hogy egy adott étteremnél valami gond lehet, ha az onnét étkezőknél tömeges megbetegedés alakul ki. Ekkor nagyobb eséllyel támasztható kárigény az étteremmel szemben.
Ugyanakkor, ha nem is az adott kárigény elbírálása szempontjából, de érdemi eredménnyel az járhat, amennyiben az illetékes hatóság felé (ÁNTSZ) bejelentéssel él az illető. A hatóság ugyanis megfelelő hatáskörrel és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik ahhoz, hogy a szóban forgó étterem, kifőzde működését ellenőrizze, egyben, ha kell, akkor végső soron hátrányos jogkövetkezményt alkalmazzon.