Gyakran előfordul, hogy hazai kárügyekben is ezekhez hasonló összeget szeretnének a károsultak elérni, ami sajnos nem lehetséges. Mindazonáltal a hazai szabályozás is ad lehetőséget a személyi sérüléssel kapcsolatos károk érvényesítésére, bár gyökeresen más alapokon.Először is azt érdemes tisztázni, hogy azokat a károsodásokat, amelyeket nem lehet összegszerűsíteni, nemvagyoni károknak nevezzük. Ilyen károk általában a következőek lehetnek:

• testi sérülés: akár maradandó, akár időlegesen keletkező sérülés fizikai fájdalom: nagy erejű, a károkozó tevékenységével összefüggően a károsultnál fellépő fájdalomérzet
• testi integritás megsértése, illetve a testi integritás erőszakos, akarat ellenére történő
• maradandó fogyatékosság: a károkozás miatt fellépő, állandó tudati, vagy fizikai funkcióvesztés
• időszakos fogyatékosság: a károkozás miatt fellépő, időszakosan jelentkező tudati, vagy fizikai funkcióvesztés
• pszichikai állapotromlás: a károkozás miatt keletkező súlyos pszichikai állapotromlás

Az a közös ezekben az eseményekben, hogy ilyenkor a kárt nem lehet előre, egzakt módon meghatározni, azt kell a kárösszeg meghatározásakor figyelembe venni, hogy a konkrét ügyben a mekkora sérelmet szenvedett el a károsult. Azaz például egy végtag elvesztése mindenki számára komoly sérelmet, több millió forintos kárösszeget jelent, de ha a károsult azt is bizonyítja, hogy az átlagosnál aktívabb életet élt, amit a sérülés miatt már nem tud folytatni, akkor ez a körülmény jelentős mértékben emeli meg az érvényesíthető kárösszeget. Szintén fontos az, hogy a sérülés fennállása alatt a károsult emberi kapcsolata, életkörülményei mennyire nehezültek el, vagy éppen szűntek meg. Önmagában az is értékelhető körülmény, hogy a gyógyulás jelentős fájdalommal vagy nagyon sok ideig tartott, szintén jelentős kárösszeg emelő hatása van a maradandó hatást okozó sérüléseknek. Közeli hozzátartozó elvesztése esetén az érzelmi viszony és a kapcsolat szorossága az, ami a kárösszeget befolyásolhatja.A nemvagyoni kártérítési ügyekben tipikusan a tanúk és a károsult tanúvallomása bír a legfontosabb bizonyítóerővel. A kárösszeg megfelelő kialakítása csak a bírósági gyakorlat alapos ismeretével lehetséges, tekintettel arra jelentős különbség lehet a biztosítók által ajánlott és a bíróság előtt érvényesíthető összeg között, ezért mindig érdemes szakértővel konzultálni. Azt is érdemes ugyanakkor tudni, hogy a nemvagyoni kár nem jár minden sérelem esetén. Mivel jogszabály nem sorolja fel azokat az eseteket, amelyeknél érvényesíteni lehet, csak a gyakorlat alapján lehet eldönteni. Az mindenesetre alapszabály, hogy csak jelentősebb fizikai vagy lelki sérülés esetén lehet nemvagyoni kárt érvényesíteni a károkozó ellen.A magyar bírósági gyakorlat szerint érvényesíthető összegek messze elmaradnak az angolszász jogi kultúrában megfigyelhetőtől. Ennek oka azonban nem az, hogy itthon az emberi élet, a testi és lelki egészség kevesebbet érne. Példának okáért az amerikai kártérítési gyakorlat azt is figyelembe veszi, hogy mekkora költsége lesz várhatóan egy maradandó sérülést elszenvedő károsult ápolásának, e mellett az ottani gyakorlat a kárösszeget egyfajta büntetésként is használja, többek között ezért születhetnek magas kárösszegek. Jól megfigyelhető az amerikai gyakorlat működése a híres gyors-étteremlánc elleni perben, amelyet a károsult azért indított, mivel a forró kávé a testére ömölve nagyon súlyos égési sérüléseket okozott. A per azért lett híres, mivel első fokon több millió dollár kártérítést ítélt meg az esküdtszék, tekintettel arra, hogy a kárösszeggel is büntetni szándékozta az éttermet a valóban indokolatlanul forró italok miatt és amiatt, hogy több hasonló baleset után sem változtatott a gyakorlatán.Néhány példa az életből és a hazai bírósági gyakorlatból:

1. A károsult idegenhibás közúti baleset részese volt, ami miatt a károsul csonttörést, az arc zúzódását és agyrázkódást, valamint idegsérülést szenvedett el. A sérülések miatt a károsult egyik keze jelentős funkcióvesztést szenvedett el, munkavégzésre a jövőben ezzel a végtagjával képtelenné vált. A baleset miatt a károsultnál depresszió is kialakult. A károsult bortermeléssel és vendéglátással foglalkozott, rendszeresen vadászott. A sérülések miatt a ház körüli mezőgazdasági munkákat, valamint a szőlőművelést ellátni nem tudja, vadászni nem tud, gépkocsivezetési képessége is korlátozott. Mindezek miatt a bíróság 5.000.000,-Ft nemvagyoni kárösszeget ítélt meg részére. A bírósági eljárás előtt a biztosító 1.400.000,-Ft kárösszeget tartott indokoltnak a sérülések miatt.
2. A károsult utasként tartózkodott egy személygépjárműben, amikor az idegenhibás közúti balesetet szenvedett. A baleset következtében nyakcsigolyatörést, a jobb oldali arc zúzott – szakított sebét, valamint bordatörést szenvedte el. A csigolyasérülés miatt a nyak mozgathatósága véglegesen, jelentős mértékben beszűkült. Az arci sérülés miatt plasztikai műtét várható, a baleset miatti hosszas gyógykezelés, a fájdalmak, továbbá a kilátástalanság érzete nála pszichés károsodást, önértékelési problémákat okozott, testi állapotát illetően pedig félelmei alakultak ki. Párkapcsolata is megromlott. A károsult a balesetet megelőzően sportos, fiatalos életvitelt folytatott, aerobikozott és rendszeresen szórakozni járt, amit a balesetből való felgyógyulása óta mellőz. Az előbbiekre és a károsult életkorára figyelemmel a bíróság 7.000.000,-Ft kárösszeget látott indokoltnak, a peren kívül a biztosító, által felajánlott összeg ennek a töredéke volt.
3. A károsult fiatal felnőtt gyermeke egy repülőgép utasaként halálos balesetet szenvedett. A balesetben hibás pilóta felelősségbiztosítója először 500.000,-Ft kárösszeget látott indokoltnak, álláspontja szerint azért, mivel az elhunyt személy a szülőktől külön háztartásban élt, a kapcsolat lazulni kezdett. Peren kívüli egyeztetés után a biztosító 6.000.000,-Ft egyezségi ajánlatot tett, amelyet a károsult elfogadott.