Aki autózik, legalább egy alkalommal már jó eséllyel közvetlenül is megtapasztalhatta a rendszer könyörtelenségét. Az objektív felelősség jogintézménye a közigazgatásban nagy terhet ró a közlekedőkre és nagy állami bevételt generál. A rendőrséget felkészületlenül érhette a feladat, mert bő másfél éven keresztül szinte egyszer sem sikerült a törvényes határidőn belül lefolytatni az eljárást. Az Alkotmánybíróság után a Legfelsőbb Bíróság is napirendre tűzte a Közúti közlekedési törvényt és nemrégiben jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy jogvesztő határidőnek tekinthető-e az előírt 60 napos ügyintézési határidő.A döntés ismertetése előtt érdemes felidézni, hogy az objektív felelősséghez kapcsolódó közigazgatási eljárásban az üzembentartó csak nagyon szigorú feltételek mellett mentesülhet. A bírság összege általában köszönő viszonyban sincs a jogsértés súlyával, és az állam gondosan kigyomlálta a méltányosságból történő enyhítésnek még az elvi lehetőségét is. Ilyen szigorúság mellett felmerül a kérdés, hogy a másik oldaltól elvárható-e legalább a fegyelmezett, gyors, a törvényes határidőt tiszteletben tartó hatósági eljárás. A gyakorlat azt mutatta eddig, hogy nem igazán. Számtalan keresetben támadták meg ezért ügyvédek a hatósági határozatokat, amikor 50-100-200(!) nappal túllépték a 60 napos ügyintézési határidőt. A perekben az autósok arra hivatkoztak, hogy nem lehet bírságot kiszabni olyan határozatban, amely több ponton is törvénybe ütköző. A bíróságok eltérő gyakorlatot alakítottak ki, és eltérő döntések születtek. Erre reagálva született a Legfelsőbb Bíróság iránymutató jogegységi határozata. A testület ismerteti az ellentétes bírói álláspontokat. Az objektív alapú felelősség bevezetésével a közlekedési szabályszegések elkövetésének észlelését követően rövid időn belül kell követni a hatékony bírság kiszabását a közlekedési fegyelem erősítése, a súlyos kimenetelű balesetek megelőzése, számuk csökkentése végett. Nem valósulna meg ez a cél – és nagymértékű jogbizonytalanságot eredményezne -, ha a rendőrhatóság objektív alapon, nagy összegű bírságot időbeli korlát nélkül szabhatna ki – szól az egyik érvelés. A kérdésben állást foglaló más bíróságok álláspontja szerint a törvény olyan ügyintézési határidőt szabályoz, melynek túllépése nem eredményezi a hatósági jogvesztést.A Legfelsőbb Bíróság köztes álláspontra helyezkedett, mivel kimondja egyrészt, hogy a 60 napos határidő elmulasztása nem eredményezi automatikusan a bírsághatározat törvénytelenségét, de azt is rögzíti, hogy a mulasztás súlya akár oda is vezethet, hogy a bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a törvénysértő határozatot. "Amennyiben a hatóság a bírságot a részére megszabott határidőn túl szabja ki, a reá irányadó eljárási szabály megsértésével jár el. Jogszabálysértés megállapítása esetén pedig a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi, kivéve, ha az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértése állapítható meg. Ebből következően az eljárási szabálysértés is alapul szolgálhat a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ha maga az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható."A bíróság hozzáteszi még az alábbiakat is: a tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi, és ezzel az ügyfél részére a jogszerű magatartás fennálltának, vagy vele szemben szankció alkalmazása törvényi akadályának bizonyítását elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi.Összegezve a fentieket megállapítható, hogy a jogalkotó nem teremtett tiszta helyzetet a szabályozás körül, nyitva hagyta az eljárás lefolytathatóságának időbeli korlátainak kérdését. A bíróságok ezen túl csak kirívó esetben fogják hatályon kívül helyezni a rendőrség határozatát annak elkésettsége okán. Hogy milyen mértékű mulasztás számít kirívónak, az a jogegységi döntésből nem derül ki. Aki az elkövetéstől számított 4 hónapon túl kap határozatot, annak már érdemes elgondolkodnia a döntés megtámadásán, mert nemcsak a bírságfizetéshez, hanem a törvényes határidőben hozott döntéshez is mindenkinek joga van.