A jognyilatkozat fogalma
A szerződés definiálásához és megértéséhez szükséges először a jognyilatkozat fogalmát tisztázni. A hatályos Ptk. szerint a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Vannak nem joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozatok is. Példának okáért, valaki kijelenti, hogy jobb életet akar, az nem jognyilatkozat. A jognyilatkozat megtehető
- Írásban
- Szóban
- Ráutaló magatartással
Vannak olyan jognyilatkozatok, amikhez kötelező alakszerűséget rendelnek a jogszabályok. A felek is kiköthetnek kötelező alakszerűséget. Ilyen esetben kizárólag a megkívánt alakban tehető érvényesen a jognyilatkozat. Például végrendelkezni szóban rendkívül szűk esetkörben lehet, főszabály az írásbeliség. Ha viszont nincs előírás, akkor akár ráutaló magatartással is tehetünk jognyilatkozatot. Amikor szó nélkül ráhelyezzük a boltban a terméket a pultra, akkor ráutaló magatartással teszünk jognyilatkozatot annak megvételére.
Fontos azonban, hogy a hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. A „hallgatás beleegyezés” tehát jogilag nem helytálló. Például, ha teszek valakinek egy eladási ajánlatot az autómra, akkor természetesen a válasza elmaradása esetén nem jön létre megállapodás.
A jognyilatkozat hatályosulása
- A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez. Tehát például egy társaságban kijelentem, hogy a telefonomat átruházom 15 ezer forint ellenében a mellettem ülő, konkrétan megnevezett ismerősömnek, akkor rögtön hatályosul a jognyilatkozat. Ha pedig ő késedelem nélkül nyilatkozik, hogy áll az alku, akkor szerződés is létrejön.
- A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. Ez lehet postai, vagy elektronikus úton tett közlés, akár e-mailbe, SMS-be foglalt jognyilatkozat.
- A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
- A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.
Az alakisághoz kötött jognyilatkozatok
Fent kitértem a kötelező alakiságra a jognyilatkozatokat illetően. Amennyiben kötelező valamilyen alakiság a jognyilatkozatra, akkor értelemszerűen annak módosítása és visszavonása is csak a meghatározott alakban érvényes. Leggyakrabban az írásbeli alak kötelező.
Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.
- Alapvetően a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
- Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. A gyakorlatban például egy e-mail útján, vagy SMS üzenetben közölt jognyilatkozat ezért nem minősül írásbelinek.
A jognyilatkozat értelmezése
A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell.
Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A joglemondással kapcsolatban szigorú a magyar ítélkezési gyakorlat. Eszerint a lehető legszűkebb értelmezést követeli meg az eljáró bíróságoktól a joglemondó jognyilatkozatok értelmezése esetén.
A 2. részben a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat és fogalmi elemeket taglaljuk majd.