Jéghegy a munkahelyen – Elkerülhetők a munkabalesetek?

Egy munkás férfi körfűrészt használ.
Jéghegy-hatásnak nevezzük, amikor látszólag felmérhető egy jelenség, valójában azonban annak egy sokkal jelentősebb része láthatatlanul, a mélyben húzódik - akár a jéghegy nagy része. A munkahelyre ez több szempontból is igaz lehet, jelen írásban a munkahely és egészségünk összefüggését vizsgáljuk meg: avagy mi rejtőzik a mélyben?

A közösségi oldalakon nagy tetszést aratott arról az úriemberről készített kis videó, ahol egy repülőgép felső csomagtárolójában kívánta elhelyezni a bőröndjét. A művelet hosszadalmasra sikeredetett, mert emberünk nem látta át, hogy a csomagot csak el kellene forgatni, hogy az minden gond nélkül becsusszanjon a helyére. Ehelyett ő egy módon erőltette, hiszen csak a célt látta maga előtt, az odavezető hatékony utat és módszert nem.

Hogyan illeszkedik a fenti történet témánkhoz? A rendszerszintű gondolkodásra szeretné felhívni a figyelmet, a célok és eszközök komplex vizsgálatának szükségére.

Magyarországon 2018 első félévében 10.351 munkabaleset történt, ami közel négy százalékos emelkedést mutat az elmúlt év azonos időszakához képest, a csonkolásos balesetek száma pedig harmadával emelkedett. A nagyobb munkáltatóknál számszerűen több a baleset, a halálos balesetek fele azonban a kisebb (1-9 főt foglalkoztató) munkáltatóknál következik be, ami kiugróan magas arány.

Ezek a számok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. A balesetek bekövetkezéséhez sok ok vezethet, megelőzésük nem ritkán anyagi megfontolásokból hiányzik, magyarul a munkáltató a munkavédelmi oktatás, az eszközök, felszerelések és folyamatok terén takarít meg, és nem számol a balesetek költségeivel.

Amennyiben ugyanis összehasonlítjuk a megelőzés és a bekövetkezett baleset költségeit, azt láthatjuk, hogy a következőkkel kell számolni: betegszabadság költsége, a hiányzó munkavállalót pótló munkaerő részére fizetett túlóra, a baleset során az anyagokban, eszközökben bekövetkezett kár, a kiesett termelési idő miatti kár, a kárelhárításra, kivizsgálásra fordított idő költsége. Ezekhez hozzá kell még számítani a munkaügyi bírságot, a megrendelés késedelmes teljesítése miatti kötbéreket, a cég rossz hírneve miatti megrendelés elmaradásokat, a jogi eljárás költségeit.

Ezek vagy alapból veszteséget okoznak, vagy csökkentik a fejlesztésekre, prémiumokra fordítható összegeket, így mindenképpen rontják a versenyképességet. Kisebb vállalkozásokat pedig már egy baleset teljesen tönkretehet. Ezek a legtöbb esetben magasan felülmúlják a megelőzés költségét.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hol kezdje a munkáltató, ha komplex módon szeretné a problémát megoldani. Első lépésként mindenképpen egy úgynevezett kockázatértékelést kell elvégezni. A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésének kulcsa. A munkavédelmi törvény a munkáltatók számára kötelezővé teszi, hogy rendelkezzenek kockázatértékeléssel.

A kockázatértékelés egy folyamat, amely során meg kell vizsgálni a munkafolyamatokat, a munkakörnyezetet, és fel kell mérni, hogy milyen veszélyek vannak, vagyis miből eredhet sérülés, egészségkárosodás. Külön kérdés, hogy egy adott veszélyforrás milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal vehető számba. A kockázatértékelés végső célja tehát az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása, mely a konkrét intézkedések, lépések szükségességének feltárásával és pontos meghatározásával érhető el.

A kockázatértékelés pontos szabályaira írásunk következő részében térünk ki.