Ingatlan károk: mi marad az iszap után? Milyen kárigények érvényesíthetőek?

Az október elején bekövetkezett ajkai timföldgyár zagy-tározójának átszakadása nagymértékű károkat okozott. Az elszabadult vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet, és nemcsak az ingatlanokban és a környezetben okozott komoly károkat, hanem emberáldozatokat is követelt.

A károsultak részéről számos kérdés merült fel a bekövetkezett károkkal és igényérvényesítéssel kapcsolatban, ezeket igyekszünk most megválaszolni és egy iránymutatást nyújtani a részükre.

A környezeti károkért való felelősség, úgynevezett objektív felelősség. Ez felölve “a szennyező fizet elvét” is, azt jelenti, hogy az a környezetet használó személy, vagy gazdasági társaság, aki, vagy amelyik a környezetet veszélyeztető tevékenyéget végez, és ezzel kárt okoz, felelősséggel tartozik helytállni. Csak és kizárólag akkor mentesülhet a felelőssége alól, ha bizonyítani tudja, hogy valamely elháríthatatlan és tevékenyégi körén kívül eső külső ok okozta a kárt (ilyen lehet egy előre nem észlelhető környezeti katasztrófa is, azaz vis maior).

A jelenlegi felelősségi alakzat azért fontos, mert ennek szabályai alapján, akivel szemben ezek a károk főszabály szerint érvényesíthetővé válnak, az a tevékenységet folytató gazdasági társaság. 
Mi van azonban akkor, ha az érintett károsult rendelkezik a tönkretett ingatlanára hatályos lakásbiztosítási szerződéssel? Sajnos az általános lakásbiztosítási szerződés általában nem terjed ki az úgynevezett ipari károkra, viszont kiterjed az elemi károkra (tűz, földrengés, víz, vihar, stb). Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a szakértők azt állapítják meg, hogy valóban a gazdasági társaság érdekkörében felmerülő ok eredményezte a gátszakadást, akkor mindenképpen a cégnek kell helytállnia a károkért. Viszont, ha ez a káresemény – a szakértők véleménye alapján – vis maior, azaz előre nem látható természeti katasztrófa következménye, ebben az esetben a lakásbiztosítóknak kell teljesíteniük. Természetesen ez a képlet leegyszerűsített, ennél sokkal bonyolultabb kérdés a felelősség alakulása, vagy esetleges megosztása is. 

Mit kell tenniük a károsultaknak? 

A folyamatos kárelhárítás mellett a károsultaknak célszerű a bekövetkezett kárukat elkezdeni összegszerűsíteni. Ennek során javasolt a károsodott ingatlant, kertet, ingóságokat felméretni (akár a biztosítóval, akár helyi szakemberrel) annak meghatározására, például, hogy az javítható-e, vagy sem? Amennyiben javítható, akkor célszerű egy úgynevezett javítási költségvetést készíttetni egy helyi vállalkozóval arról, hogy a javítási költség előreláthatóan mekkora összeget fog kitenni. Ez a javítási árkalkuláció iránymutatást fog jelenteni a károsult számára ahhoz, hogy nagyjából felmérje és megpróbálja összegszerűsíteni a kárigényét, valamint ahhoz is, hogy tisztában legyen azzal, hogy a részére esetlegesen felajánlott kifizetési összeg elegendő lesz-e? Itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha összegszerűségi vita alakulna ki az ellenérdekű felek között, akkor az végső soron szakértő bevonásával dönthető el, egy esetleges bírósági eljárásban. 

Ingóságok esetén javasolt pontosan számba venni, hogy milyen ingóságok mentek tönkre. Ezeket listaszerűen meg kell határozni, valamint célszerű a vételárat meghatározni, és a használat időtartamát megjelölni. A nagyobb értékű ingóságoknál javasolt megnézetni szakemberrel azt, hogy az ingóság teljesen tönkrement-e vagy az javítható-e? Különös jelentősége ennek az elsodort és megrongálódott gépjárműveknél lesz. Fontos azonban, hogy a gépjármű károkat elsődlegesen a casco-biztosítások terhére kell bejelenteni, ugyanis a lakásbiztosítás nem fog rá kifizetést nyújtani. Amennyiben nincsen casco-biztosítási szerződése a károsultnak, úgy a károkozóval, egyéb a kárért bizonyíthatóan felelős féllel szemben élhet kárigénnyel. 

Célszerű továbbá a károkat dokumentálni, például tanúnyilatkozatokat felvenni, fénykép és videofelvételt készíteni a tönkrement ingóságokról, vagy arról, hogy az iszap milyen sérüléseket ejtett az ingatlanban, a kertben, növényzetben, haszonállatokban. Ezeknek a felvételeknek a későbbiekben – egy jogvita kapcsán- jelentőségük lehet. Abban az esetben, ha a károk csak később “jönnek elő”, azaz válnak láthatóvá például egy ingatlan esetében, akkor mindenképpen pót-kárfelvételt kell csináltatni. Ne feledjük! A kárfelvétel során ellenőrizzük le, hogy a jegyzőkönyvben valamennyi kárunk rögzítésre került-e? Amennyiben az első kárfelvétel során a teljes kár nem határozható meg, akkor javasolt jogfenntartással élni a további károk kapcsán. 

Az igényérvényesítés során célszerű minden bejelentésről, minden nyilatkozatról dokumentációt készíteni, annak érdekében, hogy az később, egy esetleges jogvita esetén bizonyítékként felhasználható legyen. Így különösen nagy jelentősége van annak, hogy az igényeket, nyilatkozataikat írásban, lehetőleg ajánlott, tértivevényes postai levél formájában tegyék meg. Alkalmas lehet erre még a feladási és átvételi igazolással ellátott e-mail, vagy fax.