Ha igen, vajon tudja-e hogy ez hogyan történhetett? A feltett kérdésekre a választ, a hivatalos iratok kézbesítésének szabályai adják meg.
 

A hivatalos iratok körébe tartoznak a bíróságtól, rendőrségtől, egyéb hatóságtól érkező postai küldemények. Ezek az intézmények a határozataikat, egyéb levelezéseiket tértivevényes módon folytatják le, hisz az egyes eljárásjogi határidőket, úgy, mint például a fellebbezés, vagy ellentmondás határidejét így tudják számon tartani.

Miért van ennek jelentősége? Azért, mert ha az érintett nem él például a fellebbezési jogával, vagy egy fizetési meghagyásos eljárásban az ellentmondás lehetőségével, akkor a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válhat. Ez sajnos akkor is előfordulhat, ha a határozat címzettje a hivatalos postai küldemény kézbesítésére vonatkozó értesítés ellenére az iratot nem kereste.

Sokan gondolhatnak arra, hogyha a hivatalos leveleket nem veszik át a postai értesítés ellenére, úgy annak nem lesz következménye. Ez sajnos nem így van, ugyanis a jog pont a hivatalos iratok kézbesítése esetén ismeri az úgynevezett kézbesítési vélelem intézményét. Ennek értelmében a törvény a két sikertelen kézbesítést követő 5. napon kézbesítettnek tekinti azt a hivatalos küldeményt, melyet a címzett értesítés ellenére sem vett át. Ekkor a küldeményt nem kereste jelzéssel látják el. Az így meghatározott kézbesítési időpont lesz az irányadó például az ellentmondásra, vagy fellebbezésre nyitva álló határidő kezdőidőpontjának meghatározására. A gond általában az, hogy ha a címzett nem veszi át a hivatalos iratot, akkor nem is fog arról tudomást szerezni időben arról, hogy vele szemben eljárás indult és arról sem, hogy lehetősége lenne egy határozattal szembeni fellebbezésre, vagy egy fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra. Így igen könnyen jogerőssé és végrehajthatóvá válhatnak a határozatok.

A polgári jogi szabályok azonban lehetővé teszik, hogy amennyiben az érintett önhibáján kívül nem volta abban a helyzetben, hogy a hivatalos iratot átvegye, akkor a kézbesítési vélelmet megdöntse. Itt általában olyan indokok állhatnak fenn, mint például a tartós külföldi távollét, vagy fekvőbeteg ellátás, vagy rossz címre próbálták az iratot megküldeni, stb. Az ilyen helyzetben lévő személynek lehetőségük van arra, hogy a méltányolható körülmény bizonyításával kérjék az illetékes bíróságtól, hatóságtól, vagy a közjegyzőtől annak megállapítását, hogy a kézbesítési vélelem nem állt be. Ha a döntésre jogosult e kérelmet elfogadja és helyt ad annak, akkor ismét megnyílhat az ellentmondás, vagy fellebbezési jog lehetősége.