Amennyiben megjelenik egy külföldi elem a szerződésben, azt határon átnyúló ügyletnek nevezzük.  Mi lesz a következménye a határon átnyúló jellegnek? Jogvita esetén például külön vizsgálni kell azt, hogy melyik ország hatóságainak van lehetősége eljárni, illetve további tisztázandó körülmény, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni.

Gondoljunk csak bele, milyen jelentősége van ennek! Ön megrendel egy napelemes rendszert Győrben egy mindössze pár kilométerre fekvő szlovákiai cégtől. Amennyiben kifizeti a rendszer telepítésének költségeit, majd a cég pár adminisztratív jellegű intézkedést követően nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeinek, hova fordulhat a megrendelő?

Ilyen és hasonló esetekben vizsgálni kell a felek között létrejött szerződést, hiszen a szerződéses szabadság elvéből adódóan a szerződő felek dönthetnek arról, hogy jogvita esetén milyen bíróság hatáskörét kötik ki, illetve melyik ország jogát kell majd alkalmazni.

A kellő körültekintés és megfontoltság minden esetben fontos, de határon átnyúló szerződések esetén ezek jelentősége tovább nő. Bár a határon átnyúló jellegű szerződésekből eredő jogviták hatékony rendezése és a külföldi végrehajtások elősegítése érdekében a szabályozás és a jogi környezet folyamatosan fejlődik, sajnos mind a mai napig nem mondható tökéletesnek és zökkenőmentesnek.

Fontos tehát, hogy megismerjük lehetőségeinket arra az esetre, ha jogvita támad a szerződés teljesítésével. Így például az Európai Unión belül (Dánia kivételével) határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben lehetőség van úgynevezett európai fizetési meghagyás kibocsátását kérni lejárt pénzköveteléseink érvényesítése érdekében.

Magyarországon az európai fizetési meghagyásos eljárás megindítását az arra előírt formanyomtatványon, papír alapon kezdeményezhetjük közjegyzőnél. Sajnos hónapok kérdése, míg kiderül, hogy a másik fél nyújt-e be ellentmondást, így az eljárás perré alakul-e, vagy ellentmondás hiányában jogerős és végrehajtható-e a követelésünk.

Azt a kérdést, hogy perré alakulás esetén melyik ország bírósága járhat el, ugyancsak uniós szintű rendeletek szabályozzák. A fogyasztókat védő rendelkezés azonban, hogy ha velük szemben indul az eljárás, akkor az ő lakhelye szerinti bíróság jár el.

Minthogy minden esetben költségesebb egy külföldi országban pereskedni, az ottani jogot ismerő jogi képviselővel együtt dolgozni, szerződéskötésnél ezt a szempontot is mérlegeljük! Amennyiben módunk és lehetőségünk van a választásra, a jogviták esetén eljáró bíróságként magyar bíróságot kössünk ki, és a magyar jog alkalmazását kössük ki. Természetesen ez nem minden esetben oldható meg, ilyenkor ne vállaljunk felesleges kockázatot, vagyis még alaposabban járjunk utána annak, hogy kivel és mire kötünk szerződést, hogy elkerülhető legyen jogaink kanyargós útvesztőkben történő érvényesítése.