Nem is küldött a hatóság fényképfelvételeket, így nem szabályos a kiszabott bírság!

Nos, a rendőrségnek nem kötelező mellékelnie a szabályszegésről (gyorshajtás) készített fényképfelvételeket, így ezt nem is szokták megtenni. A fényképfelvételeket ugyanakkor bárki megtekintheti az alábbi internetes felületen az iratazonosító és a rendszám megadásával. A szabályszegéssel összefüggésben több fényképfelvétel készül, melyek közül általában öt-hat darabot bizonyosan megtalálhatunk az ügyintézési felületen.

A fényképek közül csak egyiken látszódik a mért sebesség.

A bírság kiszabása sajnos ebben az esetben is jogszerű. Elegendő tehát, hogyha egy olyan fényképfelvétel rendelkezésre áll, amelyen szerepel járművünk, a mért sebesség, az elkövetés helye, megengedett legnagyobb sebesség, illetve egyéb adatok. Nem szükséges tehát, hogy az összes, általunk megtekinthető fényképen látszódjon minden adat.

A fényképek között nincs olyan, amin látszódna egyszerre a sebességkorlátozó tábla és a járművem.

A rendőrségnek a mérés elkezdését megelőzően kell fényképfelvételt készíteni a sebességkorlátozó tábláról, így sajnos ez a kifogás sem állja meg önmagában a helyét. Ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy a rendőrség helytelenül állapítja meg az adott útszakaszra irányadó megengedett legnagyobb sebességet. Ezekben az esetekben ugyan van esély és lehetőség a bírság megfizetése alóli mentesülésre, érdemes azonban ilyenkor hozzáértő jogi szakember segítségét kérni a jogorvoslati eljáráshoz.

Nem is az én járművemet mérték!

A fényképfelvételeken mindig láthatunk úgynevezett markereket, amik jelzik, hogy a kamera éppen mire, milyen tárgyra, járműre fókuszál. Amennyiben a markerek metszéspontja járművünkön található, úgy sajnos nincs lehetőség a bírság alóli mentesülésre.

Nem látszódik egyértelműen a rendszám!

Főként esti, szürkületi fényképfelvételek esetén előfordulhat, hogy a rendszám nem vehető ki a fényképfelvételek egyikén sem. A készített fényképfelvételeket ugyanakkor összességükben kell értékelni, így ha bár a mért adatokat tartalmazó fényképen nem is látszódik a rendszám, de az utána lévőkön igen, úgy sajnos nem lesz eredményes az a hivatkozás, hogy a rendszám nem olvasható. Amennyiben viszont egyik felvételen sem látható a rendszám, úgy eredményes lehet a jogorvoslati eljárás.

Nem vették figyelembe a mérési hibahatárt!

Ezt a határozat és a fényképfelvételek alapján könnyen leellenőrizhetjük. Amennyiben azt észleljük, hogy valóban nem vette a hatóság figyelembe a mérési hibahatárt és annak levonása esetén mentesülnénk a bírság megfizetése alól, vagy csökkenteni tudjuk annak összegét, úgy érdemes jogorvoslattal élni. A mérési hibahatár a megengedett legnagyobb sebességtől függően 2 km/h, vagy 3%.

Nem is én vezettem a gépjárművet, miért nekem kell fizetni?

A gyorshajtásnak alapvetően két alakzata létezik: a megengedett legnagyobb sebesség túllépését vizsgálhatják közigazgatási eljárás keretin belül, illetve szabálysértési eljárás során is. Az, hogy mikor melyik eljárás lefolytatására kerül sor attól függ, hogy a helyszínen a gépjármű vezetőjét megállítják-e vagy sem. Gyakoribb, hogy a gyorshajtást a készített fényképfelvételek alapján, közigazgatási eljárás keretin belül bírálja el a rendőrség.

Ez utóbbi esetben a jogszabály a gépjármű üzemben tartójának objektív felelősségét írja elő, tehát főszabály szerint neki kell megfizetnie a bírságot, függetlenül attól, hogy ki vezette a gépjárművet. Ebben az esetben a rendőrség nem nyomoz az elkövető személye iránt.

Ez a kérdés azonban elvezet olyan okokhoz, amik alapján az üzemben tartó mentesülni tud a bírság megfizetése alól. Az egyik ilyen ok, hogyha a gépjárművet ellopták az üzemben tartótól, aki még a bírság kiszabásáról szóló határozat kézbesítése előtt feljelentést tesz emiatt.

Mentesülési ok lehet továbbá az is, hogyha az üzemben tartó megfelelően tudja azt igazolni, hogy a gépjárművet kölcsönadta és a kölcsönadás során követték el a gyorshajtást. Az üzemben tartónak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolnia a kölcsönbe adás tényét. Ennek az alábbi adatokat kell tartalmazni: a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát), az üzemben tartó és a használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét. Ezen túlmenően a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kölcsönzés időszakát is. Azon gépjárművek esetében, amelyek esetében kötelező menetlevelet vagy fuvarlevelet vezetni, a szabályszegő elkövető kilétének igazolására ezen dokumentumok is alkalmasak, amennyiben az előzőekben felsorolt adatokat tartalmazza.

Ez utóbbi két esetben a rendőrség a bírságot nem az üzemben tartóval szemben, hanem a gépjármű tényleges használójával szemben fogja kiszabni.

Összefoglalás

Látható tehát, hogy számos olyan tévhit kering az interneten, amik valójában sajnos nem vezetnek az üzemben tartó mentesüléséhez. Előfordulhatnak ugyanakkor olyan esetek is, amikor a hatóság valóban nem jár el a jogszabályoknak megfelelően. Amennyiben tehát az eljárással kapcsolatosan bármilyen kétségünk merül fel, érdemes kikérni hasonló jellegű ügyekben jártas jogász véleményét is.