Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Közlekedés
  • Gyorshajtás – gyakori tévhitek

Gyorshajtás – gyakori tévhitek

2022. február 10.

gyorshajtás, megengedett legnagyobb sebesség, bírság, mentesülés, üzemben tartó
A gyorshajtás, avagy a megengedett legnagyobb sebesség átlépése, ahogy jogszabályaink nevezik senki számára nem ismeretlen fogalom. Üzemben tartóként ugyanakkor egyáltalán nem örülünk, amikor arról kapunk értesítést, hogy valahol gyorsabban vezettünk a megengedettnél. Elég ugyanis egy apró figyelmetlenség, például egy jelzőtábla észre nem vétele ahhoz, hogy elég vaskos bírságot kelljen fizetnünk. Az interneten pedig számos tévhitet találhatunk azzal kapcsolatosan, hogy mikor lehet mentesülni a bírság megfizetése alól. Jelen cikkünkben a leggyakoribb ilyen tévhiteket szeretnénk eloszlatni.

Nem is küldött a hatóság fényképfelvételeket, így nem szabályos a kiszabott bírság!

Nos, a rendőrségnek nem kötelező mellékelnie a szabályszegésről (gyorshajtás) készített fényképfelvételeket, így ezt nem is szokták megtenni. A fényképfelvételeket ugyanakkor bárki megtekintheti az alábbi internetes felületen az iratazonosító és a rendszám megadásával. A szabályszegéssel összefüggésben több fényképfelvétel készül, melyek közül általában öt-hat darabot bizonyosan megtalálhatunk az ügyintézési felületen.

A fényképek közül csak egyiken látszódik a mért sebesség.

A bírság kiszabása sajnos ebben az esetben is jogszerű. Elegendő tehát, hogyha egy olyan fényképfelvétel rendelkezésre áll, amelyen szerepel járművünk, a mért sebesség, az elkövetés helye, megengedett legnagyobb sebesség, illetve egyéb adatok. Nem szükséges tehát, hogy az összes, általunk megtekinthető fényképen látszódjon minden adat.

A fényképek között nincs olyan, amin látszódna egyszerre a sebességkorlátozó tábla és a járművem.

A rendőrségnek a mérés elkezdését megelőzően kell fényképfelvételt készíteni a sebességkorlátozó tábláról, így sajnos ez a kifogás sem állja meg önmagában a helyét. Ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy a rendőrség helytelenül állapítja meg az adott útszakaszra irányadó megengedett legnagyobb sebességet. Ezekben az esetekben ugyan van esély és lehetőség a bírság megfizetése alóli mentesülésre, érdemes azonban ilyenkor hozzáértő jogi szakember segítségét kérni a jogorvoslati eljáráshoz.

Nem is az én járművemet mérték!

A fényképfelvételeken mindig láthatunk úgynevezett markereket, amik jelzik, hogy a kamera éppen mire, milyen tárgyra, járműre fókuszál. Amennyiben a markerek metszéspontja járművünkön található, úgy sajnos nincs lehetőség a bírság alóli mentesülésre.

Nem látszódik egyértelműen a rendszám!

Főként esti, szürkületi fényképfelvételek esetén előfordulhat, hogy a rendszám nem vehető ki a fényképfelvételek egyikén sem. A készített fényképfelvételeket ugyanakkor összességükben kell értékelni, így ha bár a mért adatokat tartalmazó fényképen nem is látszódik a rendszám, de az utána lévőkön igen, úgy sajnos nem lesz eredményes az a hivatkozás, hogy a rendszám nem olvasható. Amennyiben viszont egyik felvételen sem látható a rendszám, úgy eredményes lehet a jogorvoslati eljárás.

Nem vették figyelembe a mérési hibahatárt!

Ezt a határozat és a fényképfelvételek alapján könnyen leellenőrizhetjük. Amennyiben azt észleljük, hogy valóban nem vette a hatóság figyelembe a mérési hibahatárt és annak levonása esetén mentesülnénk a bírság megfizetése alól, vagy csökkenteni tudjuk annak összegét, úgy érdemes jogorvoslattal élni. A mérési hibahatár a megengedett legnagyobb sebességtől függően 2 km/h, vagy 3%.

Nem is én vezettem a gépjárművet, miért nekem kell fizetni?

A gyorshajtásnak alapvetően két alakzata létezik: a megengedett legnagyobb sebesség túllépését vizsgálhatják közigazgatási eljárás keretin belül, illetve szabálysértési eljárás során is. Az, hogy mikor melyik eljárás lefolytatására kerül sor attól függ, hogy a helyszínen a gépjármű vezetőjét megállítják-e vagy sem. Gyakoribb, hogy a gyorshajtást a készített fényképfelvételek alapján, közigazgatási eljárás keretin belül bírálja el a rendőrség.

Ez utóbbi esetben a jogszabály a gépjármű üzemben tartójának objektív felelősségét írja elő, tehát főszabály szerint neki kell megfizetnie a bírságot, függetlenül attól, hogy ki vezette a gépjárművet. Ebben az esetben a rendőrség nem nyomoz az elkövető személye iránt.

Ez a kérdés azonban elvezet olyan okokhoz, amik alapján az üzemben tartó mentesülni tud a bírság megfizetése alól. Az egyik ilyen ok, hogyha a gépjárművet ellopták az üzemben tartótól, aki még a bírság kiszabásáról szóló határozat kézbesítése előtt feljelentést tesz emiatt.

Mentesülési ok lehet továbbá az is, hogyha az üzemben tartó megfelelően tudja azt igazolni, hogy a gépjárművet kölcsönadta és a kölcsönadás során követték el a gyorshajtást. Az üzemben tartónak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolnia a kölcsönbe adás tényét. Ennek az alábbi adatokat kell tartalmazni: a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát), az üzemben tartó és a használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét. Ezen túlmenően a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kölcsönzés időszakát is. Azon gépjárművek esetében, amelyek esetében kötelező menetlevelet vagy fuvarlevelet vezetni, a szabályszegő elkövető kilétének igazolására ezen dokumentumok is alkalmasak, amennyiben az előzőekben felsorolt adatokat tartalmazza.

Ez utóbbi két esetben a rendőrség a bírságot nem az üzemben tartóval szemben, hanem a gépjármű tényleges használójával szemben fogja kiszabni.

Összefoglalás

Látható tehát, hogy számos olyan tévhit kering az interneten, amik valójában sajnos nem vezetnek az üzemben tartó mentesüléséhez. Előfordulhatnak ugyanakkor olyan esetek is, amikor a hatóság valóban nem jár el a jogszabályoknak megfelelően. Amennyiben tehát az eljárással kapcsolatosan bármilyen kétségünk merül fel, érdemes kikérni hasonló jellegű ügyekben jártas jogász véleményét is.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Bálint Boglárka
  • Kategóriák: Közlekedés
  • Címkék: bírság, gyorshajtás, megengedett legnagyobb sebesség, mentesülés, üzemben tartó
  • Cikktípus: Szakmai cikk

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2022. február 10. ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Tanulmányi szerződés jellemzői
Következő bejegyzés Az abortusz és az élethez való jog

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

viharkár

Esettanulmányok

Ügyfelünk ingatlanának kéményében sajnos jelentős károkat okozott egy vihar, és kéményét letépte a szél. A lakásbiztosító kötelezettséget vállalt arra, hogy a javítási költségeket megtéríti, így a javítási munkálatok megkezdése előtt teljesített is Ügyfelünk részére.A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján.   Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép