utazási iroda fizetésképtelenségének beállta esetére a 90/314/EGK Irányelv írt elő minden tagállam, így a Magyar Állam részére is jogalkotói kötelezettséget. Ez a kötelezettség kiterjed arra, hogy a jogalkotó olyan biztosítéki szabályokat írjon elő, amelyek hatásosan és eredményesen védik meg az utasok vagyoni jogait. Ezen szabályozásnak ténylegesen alkalmasnak kell(ene) lennie arra, hogy az utazási iroda csődje esetén a befizetett díj megtérüljön és fedezet álljon rendelkezésre a kint rekedt utas hazatérésének költségeire. Az uniós irányelvnek nem felel meg az olyan szabályozás, ami azt eredményezi, hogy csak részben térüljön meg az utas vagyoni kára, mert az irányelv a teljes reparáció elvét követi. Ha a Magyar Állam által alkotott biztosítéki szabály nem tudja hatékonyan megóvni az utas vagyoni jogát, akkor jogalkotói kártérítési felelősségről beszélhetünk (jogharmonizációs kötelezettség elmulasztása). Ezt mára több jogerős bírósági ítélet támasztja alá.

Ki nyújthatja be a kárigényét a Magyar Állammal szemben?

Mindazon utasok, akikre kiterjed a Korm. rendelet szerinti vagyoni biztosítéki szabályok hatálya, és akiknek dokumentált, jogos kártérítési igényét nem fedezte 100%-ban az UNIQA. Tehát azok az utasok perelhetnek, akik utazási csomaggal rendelkeztek (nem csak szállás vagy csak repülő).

Milyen károk érvényesíthetők ilyen módon?

A befizetett utazási díj teljes egészének vagy egy részének (esettől függően), illetve a hazautazással kapcsolatos költségek együttes összegének az a része, amely nem térül meg a kárrendezési eljárásban. Nem tartozik ide sajnos az elszenvedett bosszúságok, kényelmetlenségek, a meghiúsult vagy tönkrement utazás miatt egyébként igényelhető sérelemdíj. Igénylehetők viszont a késedelmi kamatok.

Mikortól és meddig érvényesíthető a kárigény?

Amikor az utas végleges tájékoztatást kapott a kárrendezési eljárásban az őt megillető biztosítási összegről, ekkor határozható meg a különbözeti összeg, azaz a kártérítés összege. A kártérítési igény az általános elévülési időn belül (5 év) érvényesíthető. Ennek kezdetéül ajánlatos a hibás teljesítés (nem teljesítés) megnyilvánulását tekinteni.

Hová lehet benyújtani a kártérítési igényt?

Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. A 152/2014-es Korm. rendelet alapján az állami vagyonért felelős minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Nem valószínű, hogy az NFM-hez forduló érintettek kártérítési igényét az államot képviselő miniszter peren kívül elismeri és megtéríti. Ettől függetlenül a károsultaknak célszerű és érdemes kárigényüket igazolható módon, írásban közölni első lépésben az NFM-mel. Ezt követően az elévülési időn belül bíróságon érvényesíthető a kártérítési igény.

Budapest, 2017. 08.24.