Gondozási kötelezettség – Mi történik, ha valaki nem teljesíti?

Egy idő nő fekszik a kórházi ágyon. Egy idős férfi és egy fiatal lány, valószínűleg a rokonai, mellette vannak és gondoskodnak róla.
Talán első hallásra meglehetősen művinek tűnik, de a jogalkotó több jogszabály keretei közt is törvényi szintre emelte az emberi kapcsolatok érzelmi és gondoskodási tartalmát. Noha ideális esetben ezek teljesítése nem a jogszabályi előírások függvénye, mégis érdemes tisztában lennünk az irányadó rendelkezésekkel.

Az egyenesági rokonok egymás közti gondoskodási kötelezettség alapjait maga az Alaptörvény fekteti le, nevesítve, hogy a szülőket gyermekeik irányába, a gyermekeket pedig rászoruló szüleik felé terheli ilyen tartalmú kötelesség.

A hatályos polgári törvénykönyv házastársak vonatkozásában is külön kiemeli, hogy nem csupán együtt kell működniük, de kötelesek egymást támogatni, mely kötelezettségük a törvényben meghatározott esetekben akár a házasság felbontását követően is fennállhat.

Önmagában az, hogy bizonyos törvények leszögeznek ilyen típusú kötelezettségeket hozzátartozói kapcsolat fennállása esetén, talán csekély érdeklődésre tarthat számot, azonban a jogalkotó olyan fontosnak ítélte meg önmagában a gondozási kötelezettséget, hogy annak elmulasztását a büntető törvénykönyv különös részében önálló tényállásként nevesíti. Ez azért is rendkívül jelentős, mert a büntetőjog hagyományosan a jogrendszer egyfajta záróköve, és kizárólag azon jogviszonyokba hivatott beavatkozni, melyek a jogalkotó álláspontja szerint más eszközökkel nem védhetők meg kellően.

A törvényi tényállás értelmében „aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Lényeges tehát, hogy a büntetőjogi megítélés szempontjából kiemelt fontosságú az állapot, tehát az érintett személy önmagáról történő gondoskodásra való képtelensége, ugyanakkor ahhoz, hogy valakit ilyen személy gondozására kötelezettnek tekintsünk, nincs szükség hozzátartozói kapcsolatra.

A gondozási kötelezettség elsődlegesen mulasztással valósulhat meg, és meghatározott eredményre, konkrétan a rászoruló életének, testi épségének vagy egészségének veszélyeztetését eredményezi.

Noha fenti kötelezettségeinknek a jogszabályok is nyomatékot adnak, sokkal inkább morális-etikai kérdéskörről van szó, így az ennek megfelelő magatartást bizonyára nem elsődlegesen a szankciók elkerülésére törekvés motiválja.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!