Tartalmukat ugyan jogszabály határozza meg, mégis akadnak – az eladók (forgalmazók) sajátos, az előírások számukra túlságosan is kedvező értelmezése következtében – "gyöngyszemek" a jótállási jegyek sorában. A laikus vevő pedig örülve annak, hogy legalább kapott jótállási jegyet, belefuthat az eladó csapdájába és a téves tájékoztatás alapján jogait csak részben vagy egyáltalán nem tudja gyakorolni.A jótállás lényege, hogy az eladó vagy valamilyen szolgáltatás nyújtója a szerződés hibátlan teljesítéséért garanciát (jótállást) vállal, s mint ilyen, a jótállás a minőségvédelmének fontos eszköze. A jótállás lehet önkéntesen vállalt, vagy jogszabályban előírt kötelezettség (utóbbi meghatározott termékek esetén, lehet például hűtőszekrény, sütő, személygépkocsi, babakocsi, stb.). A jogszabályban előírt jótállás kötelezettje a forgalmazó, aki a terméket a vevő (fogyasztó) részére közvetlenül értékesíti (egy gépjármű márkakereskedésben történő megvásárlásakor az eladó).A forgalmazónak a jótállásra köteles termék értékesítésével egyidejűleg a vevőnek jótállási jegyet kell adnia. Alakját tekintve a jótállási jegynek írásbeli formát kell öltenie, vagy más bizonyítható módon (maradandó formában) kell átadni.A jótállási jegyen fel kell tüntetni mindenekelőtt a forgalmazó nevét és címét (ide lehet fordulnia a jótállási igénnyel), a termék megnevezését, főbb adatait. Meg kell nevezni a gyártót és – külföldről származó termék esetén – az importáló nevét és címét (ezek az adatok leginkább a termék által okozott károk esetén kaphatnak szerepet). Nem maradhat el tájékoztatás a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokról, azok érvényesíthetőségének határidejéről, helyéről és feltételeiről. A jogok kötelező jótállás esetén a törvényben meghatározottak. Ha netán az eladó ezeket a jótállási jegyen korlátozná vagy kizárná, az érvénytelen kikötés lenne. A vásárlás és az üzembe helyezés időpontja is a jótállási jegy kötelező tartalmi eleme, így nem kell ezeken hosszasan gondolkodni, vagy bizonyítani a jótállási határidő számítása esetén. Utalnia kell arra is, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő egyéb jogait, különösen a szavatossági, kártérítési jogokat nem érinti, azok például a jótállási határidő leteltekor még gyakorolhatók.Jogszabályi előírás, hogy a fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti (megjelölése nem kötelező). Mi a helyzet akkor, ha egy gépkocsi a síelés alatt, valahol külföldön hibásodik meg, tetemes javítási költséget eredményezve? Köteles-e az eladó a teljes külföldi javítási költséget megfizetni, vagy csak olyan mértékben, amennyibe itthon, az általa megjelölt szerviznél került volna? A gyakorlat szerint a gépkocsival külföldre történő utazás kockázata nem a vevőé, a jótállási jegy ilyen kikötése hátrányt jelentene a vevőre nézve (érvénytelen kikötés). A lényeg ugyanis, hogy az eladó hibás terméket szolgáltatott, aminek jogkövetkezményeit vállalnia kell.A vevőnek a jótállási jegyet gondosan meg kell őriznie, mert a jótállási igény csak ezzel érvényesíthető. Szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadás elmaradása azonban nem érinti az eladó jótállási kötelezettségét, az ezektől függetlenül fennáll, sőt a fogyasztóvédelmi hatóság is riasztható ezekben az esetekben.