A legálisan használható tüzelőanyagok között is van kifejezetten károsnak mondhatóak, és bár ezek teljes betiltása nem, de a szabályozás kialakítása 2020-tól várható.

Az azonban már a tudatlanságnak és felelőtlenségnek köszönhető, hogy tüzelőanyagnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hulladék is bekerül a kályhákba. Mondjuk ki, hogy alattomos és megbocsáthatatlan a hulladékégetés. Alattomos, mert hiába ütközik jogszabályba, nehéz vele szemben fellépni még a hatóságoknak is. Megbocsáthatatlan, mert több korai elhalálozás írható a számlájára, mint gondolnánk.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Emiatt tilos a hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése. Ez alól egyetlen kivétel, miszerint a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése megengedett. A festett ajtótokok, kiselejtezett bútorok tehát már nem tartoznak ebbe a körbe!

A közlekedési baleseteknél 10x annyi ember korai halálát okozza a légszennyezettség. Persze, a nagy kémények, no és a kipufogók! A számok mást mutatnak. Az egészségre fokozottan veszélyes kisméretű szálló-por kibocsátás közel kétharmadát (70 százalékát!) a lakossági fűtés okozza.

Amikor tehát valaki plüssállatkákat, műanyagot és bármilyen más hulladékot éget el a kályhában, kandallóban, hogy azzal fűtsön, olyan mérgező anyagokat és apró méretű porszemcséket ontja tele környezetébe (a sajátjába is), amelyek belélegezve a tüdőbe, onnét pedig a véráramba jutva súlyos betegségeket okoznak. Ezek az apró szemcsék nem csak önmaguk miatt, de az égetés során felszabaduló és rajtuk könnyedén megtapadó mérgező anyagok miatt is veszélyesek. Ugyancsak ezeken ’utazva’ kerülnek a szervezetbe baktériumok, vírusok és gombák is.

A szennyezettségre a fűtőberendezéseink állapota is hatással van, így éves karbantartásukról is gondoskodjunk kellő időben.

Legfőképpen pedig ne áltassuk magunkat és másokat, higgyünk a tényeknek, és ha szükséges, változtassunk – ha szükséges – legalább saját hozzáállásunkon. Az olcsóbb fűtési módozatok az orvosi költségeinken mutatkoznak meg, egészségünk a tét. Tájékozódjunk, beszélgessünk szomszédainkkal a kérdésről, gondolkozzunk hosszútávon!