Ezek a káresemények jellemzően nagy rongálást visznek végbe, jellemzően az ingatlan teljes visszabontása szükséges, gyakran a telket sem lehet többé építkezésre használni. Bizonyos talajszerkezeteken a földcsuszamlás gyakori lehet, ezért hasznos azt tudni, hogyan lehet csökkenteni a károkat.A legfontosabb kockázat csökkentő megoldás a vagyonbiztosítás, amely szinte minden esetben tartalmazza a földcsuszamlás miatti károk megtérítését is. Megkötés előtt tanácsos jól megvizsgálni a biztosító üzletszabályzatát, hogy térítik-e és mekkora mértékben az ilyen károkat. Gyakori hiba, hogy a valósnál alacsonyabb értékben jelölik meg a ház értékét, ami ahhoz vezet, hogy a biztosítási díj ugyan alacsonyabb lesz, de ha káresemény történik a biztosító arányosan kevesebb kifizetésre lesz köteles. Mindezekért érdemes az ingatlant a valós értékére biztosítani. A szerződés megkötése előtt arról is jó tájékozódni, hogy milyen károkat fizet a biztosító földcsuszamláskor. Tipikusan a bontási helyreállítási költséget, a lakhatatlanság miatt felmerült lakbérköltséget és esetleg a közigazgatási eljárások (pl. bontási eljárás) díjait fizetik meg a biztosítók, de nagy eltérések mutatkoznak a különböző termékek esetében. Egyes biztosítók eltérően vonják be a lakóházhoz tartozó melléképületek biztosítását, ezért érdemes jól megvizsgálni az üzletszabályzatot, hogy egyáltalán kiterjed-e a biztosítás a melléképületekre. A jó biztosítás sok gondtól kíméli meg a tulajdonosokat, ezért érdemes több terméket is körültekintően megvizsgálni.Ha megtörténik a káresemény, akkor először az újraépíthetőség kérdésében kell információt szerezni, azaz hogy az épület visszabontása szükséges-e, és ha igen, milyen mértékben. A bontásról statikai szakvéleményt lehet beszerezni, de lehetőség arra is van, hogy az önkormányzat helyi építési osztálya szakmai állásfoglalást adjon a visszabontás szükségességéről. Ez utóbbi módszer előnye az, hogy ingyen van, de a biztosítónak ugyanúgy el kell fogadnia, mint egy fizetős szakértő véleményét. Ha a bontást alátámasztó szakvélemény megvan, akkor az elvégzendő munkálatokról kell javítási árajánlatot kérni számlaképes mesterektől, ez fogja a kárkifizetés alapját képezni. Amennyiben egyéb költséget is térít a biztosító, azt általában számlával kell igazolni, de egyes károknál (pl. a zöldnövények, ha a biztosító téríti ezeket is) közös becsléssel is meg lehet határozni a fizetendő összeget.A gyakorlatban egyes ügyek kapcsán az önkormányzatok felelőssége is felmerülhet. Előfordult már, hogy úgy kerültek kiadásra építési engedélyek, hogy azt a földszerkezet nem tette lehetővé. Ebben az esetben az Önkormányzat és a szakhatóság felelősségét kell megvizsgálni. A szakhatóság azért felel, hogy a talajszerkezet-vizsgálat megfelelő legyen, míg az önkormányzat azért, hogy a szakhatósági állásfoglalást az építési engedélyek kiadásakor figyelembe vegye. Mulasztásuk miatt felelősek lehetnek a károkért. Amennyiben az önkormányzat nem vette figyelembe a jó szakvéleményt, akkor az önkormányzat felelőssége könnyebben bizonyítható, mivel azt iratok is alátámasztják. A komolyabb bizonyítási eljárásra akkor kell felkészülni, ha a szakhatóság vizsgálata volt a hibás, ebben az esetben külön szakértőket kell bevonni, akik újravizsgálják a földszerkezetet. Tanácsként elmondható, hogy földcsuszamlásnál nem szabad feladni a reményt, meg kell vizsgálni a helyi önkormányzat felelősségét is, a biztosító kapcsán pedig érdemes szakértőhöz fordulni.