Sokan csak akkor tudják meg, hogy mi a fizetési meghagyásos eljárás lényege, amikor egy közjegyzőtől megkapja a fizetési meghagyásra vonatkozó kérelmet. A fizetési meghagyásos eljárás egy úgynevezett nemperes eljárás. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy kisebb értékű követeléseket egy gyorsabb, hatékonyabb úton lehessen érvényesíteni a kötelezettel szemben. Tehát a fizetési meghagyásos eljárás egy pénzkövetelésre vonatkozó igényérvényesítési mód.

Az eljárás általános menete

Ebben az eljárásban, a követelés jogosultja – a pénzkövetelésének érvényesítése érdekében – közjegyzőhöz fordul. A jogosult egy (elektronikus vagy papír alapú) nyomtatvány kitöltésével meghatározza, hogy kivel szemben, milyen jogviszonyból eredően, mekkora összegű követelést érvényesít. A jogi képviselővel eljáró jogosult, vagy gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet is kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ezt a kérelmet, míg magánszemély akár a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Az eljárás díja a követelés 3%-a, de immáron legalább 8.000,- Ft.

Tipikusan kis értékű követelések, azaz 3.000.000,- Ft alatti követelések kizárólag ebben a formában érvényesíthetőek. Legalábbis az igényérvényesítés ezen a módon kezdeményezhető. A kérelemhez nem kell bizonyítékokat, okiratokat csatolni, azokra azonban célszerű a fizetési meghagyásban hivatkozni.

Mit csinál a közjegyző?

Ha a kérelmet a közjegyző megkapja, megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi követelményeknek, illetve az eljárás díját megfizetett-e a jogosult? A közjegyző azonban nem jogosult azt érdemben megvizsgálni, hogy a fizetési meghagyásban foglalt követelés megalapozott-e vagy sem? Tehát a közjegyző jogkérdésben egyáltalán nem dönt, erre csakis a bíróságnak van hatásköre. Emiatt is lehet gyorsabb lefolyású ez a nemperes eljárás. Ha a közjegyző formailag mindent rendben talál a fizetési meghagyás kapcsán, akkor a kérelemben megjelölt kötelezett számára, szintén az ott megjelölt idézési címre megküldi a fizetési meghagyást, hivatalos postai úton. Ez ajánlott, tértivevényes formában történik. Ennek azért van jelentősége, mivel, ha a kötelezett átveszi a hivatalos küldeményt, akkor a kézbesítéstől számított 15 naptári napon belül van arra lehetősége, hogy nyilatkozzon annak kapcsán, hogy a követelést vitat-e vagy sem? Sok kötelezett „itt rontja el”, ugyanis vagy nem veszik át a hivatalos postai küldeményt, vagy nincsenek tekintettel az ellentmondási határidőre és azt elmulasztják.

Mi tegyen a kötelezett?

Amennyiben a kötelezett vitatja a vele szembeni követelést, akkor a fenti időtartamon belül, úgynevezett ellentmondással kell élnie. Ezt az ellentmondást célszerű írásba foglalni, és megjelölni benne az ügyszámot, valamint a felek nevét. Az ellentmondást javasolt ajánlott, tértivevényes úton annak a közjegyzőnek a részére megküldeni, aki a fizetési meghagyást kispostázta a részünkre.

Ha a 15 napos határidőt a kötelezett elmulasztja, akkor a fizetési meghagyás, az abban foglalt tartalommal jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben a jogosultnak kell a peresítéshez szükséges további lépéseket megtennie. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időtartamon belül keresetlevél benyújtása úton polgári peres eljárást kezdeményezhet. Ebben az eljárásban már a bíróság – a bizonyítási eljárás lefolytatását követően fogja azt vizsgálni – hogy a jogosult, azaz immáron a felperes követelése, mind jogalapját, mind pedig összegszerűségét tekintve megalapozott-e?

Sok követeléskezelő cég ezt a formáját választja az igényérvényesítésüknek, még abban az esetben is, ha a követelésük már elévült. Mivel ilyenkor könnyen határidőt mulaszthat a kötelezett, ezért mindig fontos, hogy az ilyen típusú küldeményekre – a megfelelő határidőn belül – reagáljon a címzett.