Érdekességek az új oktatási törvényből – állami köznevelés

Egy törvénykönyv, rajta egy ballagási sapka és mellette egy bírói kalapács.

Elfogadásra került az oktatási törvény. A jogalkotó három alapvető célnak kíván megfelelni az új törvényben.

Először a jövőben az oktatás helyett a köznevelés kifejezés alkalmazza, mivel annak tartalma egységbe foglalja az óvodától a tankötelezettség végéig tartó időszakot, és egyúttal kiemeli annak – az oktatást is magába foglaló – lényegi alapját, a nevelést. A második cél a kerettörvényi jelleg. A törvény csak a legszükségesebb rendelkezéseket akarja törvényi szinten meghatározni, világosan és áttekinthetően. A harmadik nagy cél a Magyar Állam köznevelésben betöltött szerepének újbóli meghatározása. A törvényjavaslat indoklása szerint erre a XX. század utolsó évtizedeiben, háborúk, diktatúrák és forradalmak árnyékában harag és részrehajlás nélkül nem kerülhetett sor, ezért ezt a hiányt is igyekszik pótolni. A törvény valóban áttekinthető rendszert ad a nevelésről, és számos újdonságot tartalmaz, amelyek közül a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat.Érdekes új szabályozás, hogy az érettségi vizsga előfeltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A törvény indoklása szerint a közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Ennél bővebb meghatározás valószínűleg a törvény végrehajtási rendeletében, esetleg az egyes intézmények szervezeti szabályaiban lesz lefektetve. A felnőttoktatásban és a és sajátos nevelésben részesülő tanulók esetében a közösségi szolgálat nem áll fenn.A törvény a pedagógusok előmeneteli rendszerét is megváltoztatja. Az indoklás szerint a pedagógusi pálya jelenleg kiszámíthatatlan és a jelenlegi szabályzás sem veszi figyelembe a pedagógusi pályához kapcsolódó szakmai kritériumokat. Ennek következtében a képzett és elkötelezett munkaerő egyre inkább hiányzik az oktatásból, azaz a köznevelésből, ezért egy új előmeneteli rendszert, pedagógus életpálya modellt is tartalmaz a törvény. A pedagógus életpálya kétéves gyakornoki időszakból és ezek után Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatot lehet elérni. A különböző fokozatokhoz természetesen eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a jelenlegi háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus előmeneteli rendszer tehát új pedagógus bértáblát jelent, amely az előbbiek miatt már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a szakmai minősítést is. Egyébként a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek. A szakmai minősítést a kormányhivatal fogja szervezni, az eljárás minősítési vizsgából és minősítési eljárásból áll majd, amelyre a pedagógusnak kell jelentkeznie. A szakmai minősítő vizsga és a minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja, figyelemmel kíséri, hogy a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségeket az adott pedagógus szakmai munkája kielégíti-e. További érdekesség, hogy a pedagógusok kiégésének megakadályozására és az önfejlesztésüket segítendő, bizonyos meghatározott feltételek teljesítése esetén a pedagógus tízévenként legfeljebb egy éves "alkotói szabadságot" is igénybe vehet.