Az emelést a Társaság egyrészt azzal indokolta, hogy az elmúlt 10 évben nem történt a pótdíjak tekintetében emelés, azonban az elmúlt 10 évben a kifizetendő költségek jelentősen emelkedtek, így minden forintot meg kell fogni. Azok pedig, akik jogosulatlanul vesznek igénybe egy szolgáltatást, fizessék meg ennek az ellenértékét.

A megemelkedett energiaárak a BKK-t is sújtják, ráadásul az utóbbi években uralkodó pandémia miatt a bérlet és jegyeladások is jelentősen visszaestek az elmúlt évekhez képest. Nyilván, mivel senki nem ment sehova, nem is vettek jegyet és bérletet az emberek.

Az áremelkedés azonban nemcsak a pótdíjak tekintetében fog megmutatkozni, hanem a napijegyek árában is. A Társaság álláspontja szerint azért a napijegyek díját emeli, mert a fővárosban lakó tömegközlekedő közönség általában nem a rövid időre szóló, emiatt arányosan drágább 24 órás és 72 órás jegyet használja. A napijegyeket általában turisták váltják meg, így az emelést kvázi nem a lakosságra terheli át a társaság.

A 24 órás jegyek ára 1650 Ft-ról 2500 Ft-ra, a 72 órás jegy 4150 Ft-ról 5500 Ft-ra, a Budapest-hetijegy 4950 Ft-ról 6500 Ft-ra nő.

A bliccelés ára ezzel szemben szignifikánsan nőni fog. Mivel eddig a helyszíni pótdíj összege 8.000 Ft volt, amely nem érte el a felnőtt természetes személyek havi bérletének árát sem, mely 9.500 Ft volt, így ha valakit csak havonta egyszer kaptak el az ellenőrök, kvázi megérte neki bliccelni és pótdíjat fizetni, mint megvenni a teljes értékű bérlet árát.

Ezen változtatva, ha a helyszíni ellenőrzés során kiderül, hogy valaki nem jogosult az utazásra, a helyszínen helyből 12.000 Ft-ot kell kifizetnie. A díj befizetéséről a jegyellenőr pótdíjelismervényt állít ki.  A jegyellenőrnél készpénzzel mindig lehet fizetni, amennyiben pedig az ellenőr rendelkezik kártyaterminállal, bankkártyával is lehetőség van a pótdíj kiegyenlítése.

De mi, van ha éppen nincsen nálunk pénz?

Sokan nem tudják, de ha megbüntetnek minket a 8.000 Ft-os (szeptembertől 12.000 Ft-os) pótdíjat két munkanapon belül még lehet teljesíteni átutalás útján.

A két munkanap lejártát követően a kezelőirodában, az ellenőr által átadott csekken vagy átutalással fizethetünk, viszont ekkor már növekszik a pótdíj összege. Az eddig 16.000 Ft-os pótdíj helyett immáron 25.000 Ft-ot kell majd kifizetni.

És ez is csak a második lépcső. A 25.000 Ft-os díj megfizetésére ugyanis csak 30 napig van lehetőségünk, ezt követően a díj mértéke ismételten emelkedik, az eddig 32.000 Ft-os pótdíj helyett 50.000 Ft-ot fog követelni tőlünk a Társaság.

Látható tehát, hogy a bliccelésnek nagy kockázata lesz a jövőben, ezért célszerű lesz inkább egy 350 Ft-os jegyet váltani.

Bliccelés – mi van, ha nem fizetem ki a pótdíjat?

A BKK ekkor jogosult lesz a bliccelő személyen érvényesíteni a követelt összeget, általában első körben felszólító levél megküldésével. A felszólít levél küldése azonban nem kötelező, mivel az ellenőrzés során átadott iratokban minden lényeges információ megtalálható.

Ha mégis kapnánk felszólító levelet és nem hozza meg a kívánt hatást, abban az esetben a Társaság akár fizetési meghagyás, majd ezt követően, ha a bliccelő utas ellentmond, peres eljárás útján is érvényesítheti a követelését.

Ezt azért nem célszerű megvárni, mert ebben az esetben már a pótdíj összege is nagy, azonban a rárakódó költségek a pótdíj összegének többszörösét is kitehetik.

Van, aki már csak akkor kap észbe, amikor a jogerős fizetési meghagyást követően a végrehajtó kopogtat a pótdíj, a fizetési meghagyás és a végrehajtás költségeinek együttes behajtása érdekében.

A Társaság egyébként nincs elzárva attól sem, a követelést „eladja” behajtó cégeknek, így sok esetben nem is közvetlenül a BKK-tól érkezik megkeresés a pótdíj befizetésére, hanem egyéb társaságoktól, amelyek kifejezetten kintlévőségek kezelésével foglalkoznak.

Ezek a társaságok jogosultak megtenni minden olyan lépést, amelyet a BKK megtehet ellenünk, tehát nem érdemes annak okán nem fizetni, hogy a pótdíjat nem az eredetileg jogosult cég kéri tőlünk.

Az egyetlen menekülő út, ha a pótdíj érvényesítéséről a cég huzamosabb ideig megfeledkezik. Ha öt évig nem kezdi meg az igényérvényesítést a pótdíj tekintetében a társaság, akkor a követelés elévül. Ebben az esetbe a felszólító levél küldése nem minősül elévülést megszakító lépésnek, csak a közjegyző általi fizetési meghagyásos eljárás megindítása. Ez is csak akkor jogerősen befejeződik vagy perré alakul és a perben döntés születik. Fontos, hogy a felszólító levelet és a fizetési meghagyást meg tudjuk különböztetni, mert teljesen más joghatások kiváltására alkalmasak.

Összességében az elmondható, hogy aki igénybe akar venni egy szolgáltatást, azért meg kell fizetni az ellenértéket. Mindenkinek a maga döntése, hogy fel akar-e szállni a buszra vagy sem, viszont ha úgy dönt, hogy igen és a szolgáltatás ellenértékét mégsem fizetné meg, az vállalja annak a következményét, hogy jegyár többszörösét kell majd büntetésként megfizetnie.

Ingázó munkavállalók esetében járó utazási költségtérítésről itt írunk részletesen.