Elsőbbségadás mindenek felett?

Valljuk be, hajlamosak vagyunk sajátos értelmezési módszerekkel közelíteni a közúti közlekedés szabályaihoz. Hol kiegészítjük a KRESZ-t, hol elveszünk belőle. „Majd elsőbbséget adok, ha ő betartja a sebességhatárt!” „Nem húzódok le, hiszen csak 130-cal lehet menni, hát most majd megtanulja, hogy tartsa be!”. A járdán kerékpározó és a kocsibeállóból kihajtó autó találkozása is egyéni szabályértelmezéseket szül, ahogyan a buszöbölből kihajtó jármű és a mögötte érkező autó találkozása sem eredményez barátságot azonnal az érintettek között. Mi történik, ha a zebrán gyalogost vagy kerékpárost gázol a gépkocsi? Vizsgáljuk meg, milyen szempontok alapján dől el a felelősség a fentihez hasonló esetekben!

A legfontosabb szabály az, hogy az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkező sebességétől függetlenül köteles elsőbbséget adni. Nem hivatkozhatunk tehát arra, hogy a másik fél gyorshajtott. Sem jogunk, sem feladatunk a másik fél szabálysértésének helyszíni retorziója. A védett úton haladó jármű sebességtúllépésének csak kivételesen lehet relevanciája, mégpedig akkor, ha az elsőbbségi helyzetben közlekedő járműnek az észlelhetőségére hátrányosan érvényesülő körülmény van, vagy a sebességtúllépés megtévesztésre alkalmas. Rögtön tegyük hozzá, hogy a megtévesztő jelleg az eset körülményeitől függ, de megközelítőleg kétszeres sebességtúllépést jelent. Aki tehát lakott területen belül 100 km/h sebességgel száguld, már nem csak gyorshajtást követ el, de a neki elsőbbséget nem biztosító járművel szemben is felel, hiszen ilyen sebességgel nem kellett számolnia.

A KRESZ pontosan szabályozza, hogy milyen közlekedési szituációban kell elsőbbséget adni. Az elsőbbség továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben, ami a jogszabály definíciója szerint azt jelenti, hogy az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkezőt a haladási irányának vagy a sebességének a hirtelen megváltoztatására nem kényszerítheti.

Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy aki elsőbbségadási helyzetben van, az köteles biztosítani a körülményeket ahhoz, hogy ennek eleget is tudjon tenni. Így például megfelelő sebességgel megközelíteni a kereszteződést vagy éppen a zebrát. De álljunk csak meg egy pillanatra a zebránál!

A zebrán a gyalogos számára kell biztosítani az áthaladást, ami kerékpárral is csak tolva szabályos. A Kúria egyik meglepő döntésében éppen erre hivatkozva mentette fel annak a gépkocsinak a vezetőjét, aki zebrán gázolt halálra egy azon áthajtó kerékpárost. A kerékpárosnak ugyanis nincs elsőbbsége a zebrán!

Azóta született egy másik fontos kúriai döntés is, ami egy gyorshajtó járművezetőt mentett fel a közlekedési baleset okozásának vétsége alól. Az eset során ugyanis a gyorshajtó védett úton közlekedett. Első- és másodfokon a baleset okozása miatti felelősségét a neki elsőbbséget nem adó járművezetőével együtt megállapították. A Kúria azonban a gyorshajtót felmentette, mondván, a balesethez az elsőbbségre köteles figyelmetlensége vezetett. Hasonlóan kell vizsgálni a járdán kerékpározók és az útjukat keresztező járművek ütközését. A járdán ugyanis csak meghatározott feltételek mellett lehet kerékpározni, és a KRESZ szerint max. 10 km/h sebességgel. Ennek kétszerese pedig már mindenképpen megtévesztőnek fog minősülni!

A KRESZ az elsőbbségadásra alapítja a közlekedés biztonságát, így minden közlekedési szituációban fordítsunk fokozott figyelmet rá. Amennyiben az elsőbbségadási kötelezettségünk fennáll, annak maradéktalanul tegyünk is eleget. A másik oldalon pedig tartsuk be azokat az előírásokat, amik elsőbbségünket biztosítják, így sose közlekedjünk megtévesztő sebességgel, fokozott óvatossággal legyünk, amennyiben láthatóságunkat akár a környezet, akár más közlekedők akadályozzák. De legfőképpen legyünk meggyőződve arról, hogy valóban megillet bennünket az elsőbbség, és azt nem csupán mi hisszük úgy.

dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 10 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!