Hogyan történhet a kirendelés?
A döntés mögött mindig több oldalú kommunikáció áll: a válsághelyzet elhárításában részt vevő intézménynek a megyei kormányhivataltól kell igényelnie a személyzet kirendelését. A kormányhivatal vezetője maga jelöli ki azt az intézményt, ahonnan a dolgozókat átirányítják majd. Fontos, hogy a kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre, vagy meghatározott számú személyzetre, esetleg meghatározott végzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra. A kirendelésre sürgős esetben szóban is sor kerülhet, ugyanakkor a döntést ekkor a szóbeli közlést követő három munkanapon belül írásba kell foglalni!
Mik a kirendelés korlátai?
Nem kötelezhető minden egészségügyi dolgozó arra, hogy olyan intézményben vegye fel a munkát, amely az egészségügyi válsághelyzet elhárításában vesz részt. Nem rendelhetők ki azok a foglalkoztatottak, akikre az alábbi feltételek valamelyike igaz:
- várandós munkavállaló a gyermeke hároméves koráig,
- gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek tizenhat éves koráig,
- aki hozzátartozóját tartósan, személyesen gondozza,
- akinek legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította a rehabilitációs szakértői szerv,
- aki az Országos Mentőszolgálatnak a válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik.
A kirendelt egészségügyi dolgozó munkaideje a napi tizenkét órát nem haladhatja meg!
Mi történik, ha a munkavállaló nem tesz eleget a kirendelésnek?
A kirendelés megtagadásának – hacsak a kirendelni kívánt munkavállaló nem felel meg a fenti feltételek valamelyikének – jogszabályi alapja jelenleg nincs. Amennyiben az egészségügyi dolgozó úgy dönt, hogy a válsághelyzet elleni védekezésben résztvevő intézményben nem veszi fel a munkát, álláspontunk szerint egyelőre munkajogi következményekkel kell számolnia (fegyelmi eljárás, elbocsátás), ugyanis nem meríti ki a járványügyi védekezés akadályozásának és/vagy járványügyi szabályszegés büntetőjogi tényállását.