Egészségügyi dolgozók válaszúton

A jelenlegi helyzetben a hatályos jogszabályok lehetővé teszik azt, hogy az egészségügyi dolgozókat olyan intézménybe irányítsák munkavégzésre, mely részt vesz az egészségügyi válsághelyzet elhárításában. Egy ilyen intézkedés természetesen nem csak a szakmai elhivatottságot teszi próbára, de jogi oldalról is kérdéseket vethet fel.

Hogyan történhet a kirendelés?

A döntés mögött mindig több oldalú kommunikáció áll: a válsághelyzet elhárításában részt vevő intézménynek a megyei kormányhivataltól kell igényelnie a személyzet kirendelését. A kormányhivatal vezetője maga jelöli ki azt az intézményt, ahonnan a dolgozókat átirányítják majd. Fontos, hogy a kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre, vagy meghatározott számú személyzetre, esetleg meghatározott végzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra. A kirendelésre sürgős esetben szóban is sor kerülhet, ugyanakkor a döntést ekkor a szóbeli közlést követő három munkanapon belül írásba kell foglalni!

Mik a kirendelés korlátai?

Nem kötelezhető minden egészségügyi dolgozó arra, hogy olyan intézményben vegye fel a munkát, amely az egészségügyi válsághelyzet elhárításában vesz részt. Nem rendelhetők ki azok a foglalkoztatottak, akikre az alábbi feltételek valamelyike igaz: 

  • várandós munkavállaló a gyermeke hároméves koráig,
  • gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek tizenhat éves koráig,
  • aki hozzátartozóját tartósan, személyesen gondozza,
  • akinek legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította a rehabilitációs szakértői szerv,
  • aki az Országos Mentőszolgálatnak a válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik.

A kirendelt egészségügyi dolgozó munkaideje a napi tizenkét órát nem haladhatja meg!

Mi történik, ha a munkavállaló nem tesz eleget a kirendelésnek?

A kirendelés megtagadásának – hacsak a kirendelni kívánt munkavállaló nem felel meg a fenti feltételek valamelyikének – jogszabályi alapja jelenleg nincs. Amennyiben az egészségügyi dolgozó úgy dönt, hogy a válsághelyzet elleni védekezésben résztvevő intézményben nem veszi fel a munkát, álláspontunk szerint egyelőre munkajogi következményekkel kell számolnia (fegyelmi eljárás, elbocsátás), ugyanis nem meríti ki a járványügyi védekezés akadályozásának és/vagy járványügyi szabályszegés büntetőjogi tényállását.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 24 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!