egyre inkább tanúi lehetünk annak, hogy mennyire különböző és sokszínű biztosítási szerződések köthetőek.
Léteznek például élet- és balesetbiztosítások, vagyonbiztosítások, jogvédelmi biztosítások, valamint felelősségbiztosítások is, hogy csak a legáltalánosabb típusokat említsük. A felelősségbiztosítás kapcsán hirtelen a legtöbbek számára a klasszikus gépjármű felelősségbiztosítási konstrukció merül fel, mint tipikus felelősségbiztosítási alakzat. Azonban a felelősségbiztosítás nem csak a közlekedés körében jelenik meg, hanem olyan területeken is, mint például a környezetterhelés, vagy az egyes szakmai, foglalkozási tevékenységek is.Mi is az a felelősségbiztosítás?
A hatályos polgári szabályok szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított (károkozó) követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse az olyan kár megtérítése alól, melyért egyébként jogszabály alapján felelős. A felelősségbiztosítás egy olyan hárompólusú viszony, melynek egyik alanya a károsult, a másik alanya a károkozó, a harmadik pedig a károkozóval szerződéses jogviszonyban lévő biztosító. Ennek keretében tehát a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottal megkötött biztosítási szerződésben meghatározott feltételek alapján, a károkozó helyett a kártérítést a károsult irányába megfizeti. A bírósági gyakorlat alapján a biztosító kizárólag azokért a károkért köteles helytállni, amelyek a károkozó magatartásával ok-okozati összefüggésben keletkeztek, azaz amelyekért a károkozó biztosított a polgári jog szabályai alapján kártérítési felelősséggel tartozik.A felelősségbiztosítás különlegességét az jelenti, hogy a biztosító a bizonyított kártérítési összeget nem a saját biztosítottjának, azaz a károkozónak fizeti meg, hanem azt közvetlenül a károsult felé teljesíti. Ez alól egy esetben van kivétel: ha a károkozó igazolja a biztosító felé, hogy a károsult igényét ő maga kielégítette, azaz a kártérítési összeget megfizette. Érdekesség továbbá az is, hogy a károsult, mivel a felelősségbiztosítóval nincsen közvetlenül szerződéses jogviszonyban, ezért a kártérítési követelését közvetlenül a biztosítóval szemben nem is érvényesítheti (ettől a szabálytól eltér a gépjármű felelősségbiztosítás). Tehát a károsult az igényét közvetlenül a károkozóval szemben terjesztheti elő. A biztosító a károkozó helyett akkor is köteles a szerződése alapján helytállni, ha a kárt a károkozó szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Ennek a felelősségbiztosítási jellegzetességnek különös jelentősége a komoly kockázatot magukban hordozó szakmák körében van, úgy, mint az orvosi, ügyvédi, vagy akár a könyvelői szakmák.Mi is a szakmai felelősségbiztosítás, milyen jelentősége van ennek az egészségügyben?
A szakmai felelősségbiztosítások a szakmai műhibából okozott károk megtérítésére vonatkoznak. A szakmai felelősségbiztosítás alapján a biztosító vállalja, hogy meghatározott díj ellenében a biztosítottat mentesíti a kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben a szakmai tevékenysége során olyan hibát követett el, amelyért egyébként jogszabály szerint felelősséggel tartozik.Bizonyos szakmai tevékenységeknél a jogszabály kötelezően előírja, hogy a tevékenység csak szakmai felelősségbiztosítási szerződés birtokában folytatható. Ilyen az egészségügyi tevékenység is.A szabályozás logikája abból ered, hogy az egészségügyi szolgáltatás területén rendkívüli nagy kockázata van a műhibának, ugyanis maga az orvosi felelősség határa is egyre szélesedik. Az orvosi műhiba tényének megállapítása következtében a károsult – az egészségügyi szolgáltatóval szemben – vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítési igényt is előterjeszthet, mely a hatályos bírósági gyakorlat alapján esetenként már – a korábbi évekhez képest – a többmilliós, vagy akár a tízmilliós nagyságrendet is elérheti, teret engedve a bírósági mérlegelésnek is.