Mi a tulajdonos feladata?
Minden kutyatulajdonos köteles a három hónapnál idősebb kedvencét, saját költségére veszettség ellen beoltatni, majd az oltást évenként megismételni. Az ebek veszettség elleni védőoltásának hatósági felügyeletét a kormányhivatal látja el. Fontos, hogy az oltásokat igazoló oltási könyvet minden gazda gondosan őrizze meg. Ez arra az esetre fontos, ha esetleg szükség lenne az oltás beadásának igazolására. Az oltási könyv elvesztése vagy megrongálódása esetén, új oltási könyvet nyolc napon belül kell kérni az állatorvostól. Fontos, hogy csak olyan kutya oltható, amelyik chippel rendelkezik.
Bár a rendelet csupán az ebek kötelező oltásáról rendelkezik, a felelős állattartás körében célszerű azon háziállatok beoltása (itt elősorban a macskáké), amelyek szabadon találkozhatnak más állatokkal. Sokan úgy gondolják, hogy a nagyvárosokban, kedvtelésből tartott állatok nem találkozhatnak veszettséget hordozó vadon élő állatokkal, ez azonban igaz. A hideg téli idő beköszöntével a vadon élő állatok is szívesen húzódnak be a városok szélére, élelem után kutatva. Pár éve Budapest forgalmas csomópontján láttak vaddisznókat kóborolni, a kertvárosi területeken pedig egyáltalán nem ritka a rókák megjelenése.
Fontos, hogy ha egy területen a veszettséget megállapították, a kormányhivatal elrendelheti a házi macskák és egyéb kedvtelésből tartott húsevő állatok oltását.
A védettség kialakításának szempontjából tehát lényeges az állattartók felelős hozzáállása és a védőoltás beadása, abban az esetben is, ha egyébként az oltás nem kötelező.
Ebzárlat alatti teendők:
A rókák veszettségének megelőzése és a járvány leküzdése érdekében a vadon élő állatokat szájon át beadható vakcinákkal immunizálják a veszettség ellen. Ilyen esetekben az előre meghatározott területen csalétekvakcinákat szórnak szét. Ezeket elfogyasztva az állatok védettséget szereznek a veszettség ellen.
Az immunizálással érintett területet a vadászatra jogosult társaság jól látható, piros színű, két nyelvű (magyar, angol) táblákkal jelöli meg.
A vakcinázási időszak huszonegy napig tart, ezen időszakra, de legfeljebb kilencben napra a kormányhivatal ebzárlatot és legeltetési tilalmat köteles elrendelni annak érdekében, hogy az eljárás minél hatékonyabb lehessen.
Az ebzárlat alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek. A zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan nem tudnak kiszökni.
A kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni. A póráznak és szájkosárnak a sétáltatás teljes időtartama alatt az állaton kell lennie.
Az ebzárlat alá esőtelepülés területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.
Ez alól kivételt képeznek az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek és a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek, a rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére.
Amennyiben emberi szervezetbe kerül, úgy haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Ha a vakcina kézre, más fedetlen testrészre kerül, azt azonnal le kell mosni szappannal és vízzel. Ha kedvencünk véletlenül fogyasztana a csalétekvakcinából, nem kell aggódni, a vakcina háziállatokra nem jelent veszélyt.
Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá helyezik, az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. Sajnos amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot elaltatják.
Az ebzárlat megszegése esetén a gazdákra élelmiszerlánc-felügyeleti bírság is kiszabható, melynek összege 15.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedhet.