Ha jó a felek közötti szomszédi viszony, úgy a tulajdonosok minden gond nélkül megoldhatják az esetlegesen felmerülő problémáikat. Azonban feszültebb helyzetben a szomszédjogok rendezésére a polgári törvény előírásai adnak megoldást.
A Polgári Törvénykönyv régóta szabályozza a szomszédjogokat. Ennek keretében a legkülönbözőbb esetekre kínál megoldást, bár a teljesség igénye nélkül. Ennek oka az, hogy a törvény minden részletszabályt megadni nem tud, így inkább általános iránymutatást ad az érintettek számára, és maga a bírósági gyakorlat tölti meg ezeket a rendelkezéseket igazi, életszerű tartalommal.
Az egyik legérdekesebb kérdés az áthajló ágak esetköre. Mi van ugyanis abban a helyzetben, amikor a szomszéd gyümölcstől roskadozó fájának ágai a kertünkbe hajlanak? Kié a gyümölcs? Levágható-e az átnyúló fa ága, amennyiben az bennünket akadályozna, vagy zavarna?
A törvény szerint, ha a kertünkbe áthajlik a fa ága és arról lehullik a szomszéd gyümölcse, úgy az még a fa tulajdonosát, azaz a szomszédunkat illeti. Mi csak akkor tarthatjuk meg a lehulló gyümölcsöt, amennyiben a fa tulajdonosa arra nem tart igényt. Vajon, milyen hosszú időt kell arra biztosítani, hogy fa tulajdonosa éljen a jogával? Mennyi idő elteltével szedhetőek fel a szomszéd által ezek a gyümölcsök? A törvény erre határidőt nem ír elő, azonban a bíróság erre is kialakított egy gyakorlatot. Eszerint, a bíróság olyan méltányos határidőt tart elfogadhatónak, amely a helyi szokásoknak, adott esetben mezőgazdasági, vagy kertészeti gyakorlatnak megfelel.
Az áthajló ágak esete egy kicsit másképpen alakul. Az áthajló ágakat az érintett nem jogosult csak úgy levágni. Ha az áthajló ágak az ingatlan használatát akadályozzák, mert például adott esetben a szomszéd telkéről áthajló fenyőfa ágai a tetőcserepeket lesodorhatja, úgy első ízben a fa tulajdonosát fel kell szólítani, hogy ezeket az ágakat távolítsa el, vágja le. Ezt célszerű bizonyítható módon megtenni, ugyanis, ha a felhívás nem vezetne eredményre, azaz a fa tulajdonosa nem intézkedne a zavaró faágak levágásáról, úgy a szomszéd jogosulttá válik az elmaradt intézkedés megtételére. Nyilvánvaló, hogy csak szükségszerű és arányos mértékben vághatóak le ezek az ágak, tehát csak és kizárólag a zavarás megszüntetése érdekében történhet mindez.
Tapasztalatunk az, hogy a fenti jogvitákat érdemes a feleknek egymás között, békés úton megoldani, és csak végső esetben fordulni bírósághoz. Ha ez mégsem lehetséges, úgy végső soron a bíróság hozhat megoldást az adott vitában.