Baleset, káresemény fürdőzés közben

A nyár már javában tombol, alig várjuk, hogy szabadidőnket önfeledt lubickolással, csúszdázással és napozással töltsük a strandokon. A felhőtlen kikapcsolódás mellett azonban nem árt arra is odafigyelnünk, hogy a vizes - ezek közül is elsősorban a mesterséges - fürdőhelyek veszélyt is hordozhatnak a család bármely tagja számára. Ebben a cikkben a fürdők üzemeltetésével kapcsolatos kártérítés témáját járjuk körbe jogi szemmel.

Milyen veszélyekről beszélhetünk?
A fürdőhelyeken számításba veendő veszélyek a fürdőhely műszaki kialakításától, az időjárástól és tőlünk, pontosabban életkorunktól is függnek. A kisebbeknek leginkább a mély víz és a vízi játszótér eszközei, az idősebbeknek az elcsúszás és értékeik eltulajdonítása jelenti a fő kockázatot. A forró vezetékek, a fertőzés, ételmérgezés és az időként előforduló épülethullás veszélye mindenkit egyformán érint. A bírósági határozatok között a legelképesztőbb balesetekre is találhatunk példát, bár a feljegyzett esetek döntő többsége csupán könnyű sérüléssel járt: szakadt már le álmennyezet, égetett már meg fürdőzőt forró vízcső, és közelmúltból sajnos közismert, hogy a medence halálos csapdának bizonyulhat az óvatlan gyermekek számára.

A kármegelőzés, gondosság szerepe
Minden fürdőnek szigorú használati rendje van, amit mindenki számára jól látható helyre kifüggesztenek. Azzal, hogy jegyet váltunk, jogi értelemben elfogadjuk ezeket a szabályokat és vállaljuk azok betartását, különös tekintettel a baleset-megelőzésre. Ismeretlen helyen érdemes előre tájékozódnunk, hogy az általunk használni kívánt medence ún. vízforgatóval ellátott-e. Ha ugyanis nem, akkor az ide vonatkozó jogszabály értelmében az üzemeltető a medence vizének bakteriológiai vizsgálatát legalább kéthetente köteles elvégeztetni. A vizsgálati eredményt a fürdő bejáratánál, jól láthatóan nyilvánosságra kell hozni. Ha ezt mégsem találnánk, óvakodjunk a medencehasználattól. A jogszabály előírja, hogy bakteriológiai kifogásoltság esetén egyrészt soron kívül bakteriológiai vizsgálatot kell végeztetni, másrészt a medence napi üzemelési idejét a felére kell csökkenteni, és erről az illetékes ÁNTSZ-t értesítenie kell az üzemeltetőnek. Három egymást követő kifogásoltság esetén a medence üzemeltetését felfüggesztik, majd takarítás, fertőtlenítés és újratöltés után újabb bakteriológiai vizsgálatot végeznek. A medence üzemeltetése csak megfelelő eredmény esetén folytatható (121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet). Lehetőleg csak olyan értéket, tárgyat, műszaki eszközt vigyünk be magunkkal a fürdő területére, amelyekre feltétlenül szükségünk van. Ha rendelkezésre áll őrzött értéktároló, akkor vegyük igénybe.

Teendők a baleset bekövetkezésekor
Bármilyen baleset vagy káresemény adódjék, igyekezzünk arról azonnal értesíteni a fürdő személyzetét. Ha nem kell mentőt hívnunk, vegyük igénybe az orvosi segítségnyújtó szobát. Minden fürdőben kötelező egy ilyen helyiség fenntartása. Ha ellátták a sérülést vagy elszállították a sérültet, vetessünk fel a helyszínen (baleseti) jegyzőkönyvet, amelyet az érintett vagy hozzátartozója, a fürdő vezetője vagy alkalmazottja és két tanú ír alá. Igyekezzünk a baleset/káresemény tanúinak nevét és címét is feljegyezni. Vegyük számba, ha ruházatunk vagy egyéb ingóságunk sérült vagy tűnt el. Minden olyan költekezésünkről őrizzük meg a blokkot/számlát, ami a balesettel összefügg. Őrizzük meg az orvosi iratokat is, ha ilyenek keletkeznek.

A kártérítés jogi háttere
Az említett rendelet alapján közfürdőt az üzemeltethet, aki biztosítja az üzemeltetéshez szükséges közegészségügyi, tárgyi és személyi feltételeket. Az üzemeltetőnek folyamatosan kell gondoskodnia az üzemeltetéssel járó műszaki és közegészségügyi követelmények teljesítéséről, az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeiről, a közfürdő tisztántartásáról. Ha a baleset vagy káresemény azért következik be, mert az üzemeltető a fenti kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, akkor vagyoni kártérítést, továbbá nemvagyoni kártérítést (sérelemdíjat) igényelhetünk. Ennek a mértékét azonban nekünk kell bizonyítani. Ha a baleset vagy káresemény bekövetkezésében részben magunk is hibásak vagyunk, kármegosztásra kerül sor. A gyermekeket ért balesettel összefüggésben akkor igényelhető kártérítés, ha a felügyeletet ellátó szülőt, gondozót mulasztás nem terheli (pl. kiesik a gyermek a műszakilag nem biztonságos csúszdából).

Az őrzött tárolóban elhelyezett értéktárgyak eltűnéséért teljes felelősséggel tartozik az üzemeltető. Az egyszerű ruhatárolóban hagyott holmik közül csak azokért felel, amelyeket a fürdővendégek szokásos módon bevisznek (elsősorban ruházat). Az őrizetlenül hagyott holmink eltulajdonításáért az üzemeltető nem vonható felelősségre.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a jog nem támaszt akadályt a felek megegyezésének. Ha az üzemeltető elismeri a felelősségét, nemcsak pénzbeli kártérítést kérhetünk, hanem pl. kedvezményes időszaki/éves bérletet, belépőt vagy kedvezményes árú egyéb fürdőszolgáltatást (masszázs, spa stb.). Érdemes ezt a lehetőséget is számításba vennünk, mivel az üzemeltető részére egy ilyen tartalmú jóvátétel sokkal kedvezőbb, nekünk pedig végső soron ugyanakkora vagy nagyobb pénzbeni előnyt jelenthet, ráadásul vitatkozni, pereskedni sem kell érte. Természetesen a megegyezést írásba kell foglalni.