A jogalkotó által elérni kívánt cél a többszintű rendszer kialakítása révén az volt, hogy a munkáltatóknál minden döntési szint le legyen fedve munkavállalói részvételi jogokkal.
Abban az esetben választanak üzemi megbízottat a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, amennyiben a 15 főt a munkavállalók száma meghaladja, azonban nem éri el az 50-et. Az üzemi megbízottra az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az üzemi megbízott normatív hatályú üzemi megállapodás megkötésére nem jogosult.
Akkor választanak üzemi tanácsot a munkavállalók – ugyanúgy a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél –, amennyiben a munkavállalók létszáma meghaladja az 50 főt.
Központi üzemi tanács létrehozására egy kimondott vállalatnál (a telephelyeken, részlegeknél) funkcionáló üzemi tanácsok jogosultak. Az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt küldhetnek a központi üzemi tanácsba, annak megválasztása nem közvetlen módon történik. A központi üzemi tanács taglétszáma a 15 főt nem haladhatja meg. A központi üzemi tanácsra egyébiránt az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A központi üzemi tanácsnak az a szerepe, hogy a munkavállalói részvételi jogokat az adott munkáltató egésze tekintetében érvényesítse, az egyes részlegek és önálló telephelyek felett átívelve.
Vállalatcsoport-szintű üzemi tanács létrehozására a központi üzemi tanácsoknak, ezek hiányában az üzemi tanácsoknak van lehetősége az elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál. Mint ahogyan a központi üzemi tanács esetében, a vállalatcsoport-szintű üzemi tanács szintén delegálás útján jön létre, nem közvetlen választással. Létszáma nem haladhatja meg a 15 főt. A vállalatcsoporton belül az együttműködés szabályait a munkavállalókra irányadó döntések meghozatalára feljogosított és a vállalatcsoport-szintű üzemi tanács határozza meg. A vállalatcsoport-szintű üzemi tanácsra egyebekben az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az üzemi tanács működésének alapvető szabályait az Mt. 259-261. §-ai állapítják meg.
Az üzemi tanács jogosítványai és kötelezettségei a következők.
Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése és ezzel összefüggésben a munkavállalói érdekek képviselése.
A megjelölt feladatok és kötelezettségek teljesítéséhez különböző jogosultságok illetik meg az üzemi tanácsot, nevezetesen: az együttdöntési jog, a tájékoztatáshoz való jog, a véleményezéshez való jog, valamint az üzemi megállapodás kötésének lehetősége.