Jelen sorok írója kellemes nosztalgiával gondol vissza az egyetemi évek alatt, a non-stop benzinkúton eltöltött éjszakai műszakokra. Minden olyan más, csendesebb, érdekesebb éjjel, és van valami kellemes megelégedés abban, amikor hajnalban a munkába tartó emberekre tekintünk azzal a tudattal, hogy hamarosan bebújhatunk az ágyba, és alhatunk. De számtalan orvosi vizsgálat kimutatta már, hogy a hosszútávú éjszakai, vagy váltott műszakos munkavégzés nagyon igénybe veszi a szervezetet és kedvezőtlen élettani hatásai vannak. Az éjszakai ébren töltött órák kedvezőtlen hatással lehetnek a vérnyomásra, a látásra, a nappali alvás minőségére, de ezekből kifolyólag még az emésztésre is. Ezek hosszú távon tartós megbetegedéseket idézhetnek elő (pl. magas vérnyomás, emésztési zavar, alvászavar) és az élettartamot is lerövidíthetik. Nem beszélve arról, hogy a közlekedési és a munkabalesetek bekövetkezésének esélyét is növeli a nem megfelelő minőségű pihenés.
Szerző: dr. Schiffer Zsolt
Felmerült már a kedves olvasóban is, hogy vajon fizet-e a biztosító akkor, ha ellopnak tőlem valamit? Vajon az én lakásbiztosításom, cascom, utasbiztosításom kiterjed erre? Ha kiterjed, akkor mindenféle lopásra? Várjunk csak… többféle lopás létezik? Bizony. És hogyan bizonyítom, hogy elloptak tőlem valamit? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A fogyasztói jogvitákban gyakran tapasztaljuk azt, hogy a vállalkozásnak van nehezebb dolga, mivel neki kell bizonyos dolgokat bizonyítani, köteles ezt-azt elvégezni, tájékoztatást adni stb. Ez jól is van így, mivel a fogyasztó mind anyagi, mind szakértelmi, mind a jogi lehetőségek terén hátrányban van, és a jogszabály bizonyos kötelezettségeknek a vállalkozásra terhelésével próbálja ezt az erőfölényt kiegyenlíteni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy csak a vállalkozás veszíthet egy ilyen jogvitában, és azt sem, hogy a fogyasztónak mindig minden jár. Mivel a polgári jogszabályok világszerte különös védelemmel illetik a fogyasztókat, gyakran hisszük azt, hogy ha egy üzletben kiverjük a balhét, csak nekünk lehet igazunk. A jogszabály a vállalkozásra telepít jótállási, tájékoztatási és bizonyítási kötelességeket, de nem határozza meg eleve, kinek lehet igaza egy jogvitában. Példa: Attól mert egy bolt üzletpolitikai szempontból kicserél nekünk egy száz éve vásárolt cipőt, amit szétrúgtunk a salakpályán, még nem lesz jogos a követelésünk, csak az üzletvezető azt akarta, hogy ne balhézzunk tovább. Nézzünk meg pár tévhitet a fogyasztói jogok kapcsán.
Már megint egy csalási mód, ami a rendőrség eljárásának színlelésével próbál belőlünk pénzt kicsalni. Sajnos nem véletlen a rendőrség utánzása, ugyanis sokkal nagyobb eséllyel esnek áldozatul a sértettek (nem csak csalás esetében) ha azt hiszik, a rendőrségtől kapnak valamilyen felszólítást. A rendőrségi, vagy egyéb hatósági eljárás színlelésének alapötlete az lehetett, hogy az áldozat megijed attól, hogy valamilyen okból büntetőeljárás indult ellene. Pillanatnyi ijedtségében nem gondolkozik, hanem cselekszik és gyorsan kattint. Sajnos a módszer ezt az ijedtséget kihasználva működik is, és szedi áldozatait.
Érdemes odafigyelni rá, hogy 2023. november 20. napján hétfőn, kihirdették a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Mivel ezzel kapcsolatban is vannak tévhitek, illetve a két kifejezés a köznyelvben időnként össze is keveredik, szóval tegyünk egy kis rendet, aztán nézzük, mennyi az annyi.
A Babaváró kölcsön egy fiatal házaspárok számára nagyon kedvező konstrukció, amely eleve kedvező kamatozású, szabad felhasználású, és bizonyos feltételek esetén további kedvezményeket ad (sőt akár vissza nem térítendő is lehet). Mivel az igénybevétel határidejét nemrégiben meghosszabbították, érdemes átvenni a konstrukció előnyeit, és a kevésbé ismert buktatóit is. Ugyanis a házastársak válása olyan kedvezőtlen hatással lehet az igénylőre, amelyre nem is gondoltak. Ezt fogjuk megvizsgálni jelen cikkünkben.
A végrendeletről sokan gondolják, hogy egy rendkívül bonyolult, szigorú alaki feltételeknek megfelelő okirat, ugyanakkor ez csak részben igaz. Valóban vannak alaki megkötések, amiket később majd bemutatunk, de valójában a végrendelet formai kötöttsége elég enyhe a legtöbb jognyilatkozathoz (pl. egy ingatlan adásvételhez) képest.
A jogvédelmi biztosítás egy Európában elterjedt biztosítási forma, bár hazánkban még nem olyan közismert, mint az egészségbiztosítás, vagy a casco. A jogvédelmi biztosítás ugyanakkor valamivel több, mint egy sima kárbiztosítás. Nem csak az ügyvédi költségeinket viselik, hanem jogi tanácsadást nyújtanak, kapcsolatot tartanak az ügyféllel, segítik a jog útvesztőiben.
A fizikai támadástól, megsemmisüléstől, sérüléstől való félelem egyidős lehet az értelmes élet megjelenésével. Mindenki ösztönösen védi saját maga és rokonai, szerettei életét, testi épségét. Mindenkinek természetes alapjoga megvédeni magát, szeretteit, és ezen jogunkat a magyar büntetőjog is elismeri. Ugyanakkor az önvédelemnek vannak keretei. Saját agresszivitásunkat, támadásunkat nem palástolhatjuk vele, és nem léphetünk túl a szükséges mértékű védekezés keretein. (Legfeljebb ijedtségből.) A jogos védelem kapcsán rengeteg tévhit és mítosz kering, melyek egy része kifejezetten káros. Oszlassuk el ezeket.
Ügyfelünk egy használt prémium gépjármű megvásárlásakor foglalót utalt át a kereskedőnek. A foglaló átadása után a járművet szakszervizben megvizsgáltatta, és kiderült, hogy számos hibával rendelkezik. Ügyfelünk visszakérte a foglalót, de a kereskedő ettől elzárkózott. Mivel nem hagytuk annyiban, ráfaragott, de ne szaladjunk ennyire előre.