Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat – ahogyan a házasság is – hatósági aktussal, anyakönyvvezető előtt, közös akaratnyilvánítás útján jön létre, az élettársi kapcsolat ezzel szemben – ahogyan korábban is említettük – magával az együttélés tényével fennállónak tekintendő.
Az említett törvény – utaló megoldás alkalmazásával – úgy fogalmaz, hogy a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra is alkalmazni kell.
Korábbi cikkünkben bővebben kifejtettük, hogy élettársi kapcsolatban öröklésre végrendelkezést követően van csak lehetőség, bejegyzett élettársi kapcsolat esetén azonban – tekintettel arra, hogy a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazandók – törvényes öröklési rend érvényesül.
E törvényi szabályozás eredményeként, mint családjogi jogintézményre lehetséges tekinteni a bejegyzett élettársi kapcsolatra. A törvény csak az eltérő szabályokat nevesíti, melyek az alábbiak:nem teszi lehetővé a gyermekek közös örökbefogadását , apasági vélelmet nem keleteztet, illetve a házastársak névviselésre vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait tekintve tehát közelebb áll a házasság intézményéhez, tulajdonképpen „meghaladja” az élettársi kapcsolatot.