Ajándékozási illeték

A nyári törvényhozási dömping egyik hozadéka, hogy egy meghatározott körben ingyenessé (illetékmentessé) vált az ajándékozás és az öröklés. A következőkben az új szabályozás részleteit mutatjuk be.

A Polgári Törvénykönyv szerint ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándékozás adójogi vonzata az, hogy illetékköteles.

Az ajándékozási illetékkötelezettség ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján; ingóság és vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha az ingóság és a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.

A többek között az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt is módosító egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt 2010. július 01-jén fogadta el az Országgyűlés, a módosításokat augusztus 13-án hirdették ki a Magyar Közlönyben. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a jogszabályt nem a kihirdetéstől kell alkalmazni a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal, 2010. július 01-jétől.

Az ajándékozási illeték mértéke a következőképpen alakul:

 

csoport az illeték általános mértéke lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18% 
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18% 
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó testvére terhére 18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott terhére 18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%

A 2010. évi XC. törvény kettő illeték-vonatkozású témakört érintett, amikor szűkítette az ajándékozási és az öröklési illeték fizetésére kötelezettek körét.

Az új szabályozás szerint mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.
Tekintettel arra, hogy ajándékozási illeték korábban minden ajándékozás esetén fizetendő volt, ugyanakkor az adóhatóságnak nyilvánvalóan nem volt kapacitása a meg nem fizetett illetéket ellenőrizni, így a korábbi szabályozás károsan hatott az adómorálra, és nem volt komolyan vehető.

A módosítás mentesítette az illetékfizetési-kötelezettség alól azt a kört, akik a leggyakrabban és tipikusan megajándékozzák egymást: az egyenes ági rokonokat. Az illetéktörvény által előírt követelmények így ma már sokkal életszerűbbek, közelebb állnak a valósághoz.

A módosítás óta mentes továbbá az ajándékozási illeték alól a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.
A mentesség tehát a mezőgazdasági termelő (egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó) és közeli hozzátartozója között a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében létrejött szerződéshez kapcsolódik. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, és a testvér. A mentesség termőföld, tanya, mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) és az ezekhez okszerűen szükséges ingó vagyontárgyak (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) együttes szerzésére vonatkozik.
A mentesség feltétele, hogy a megajándékozott legalább öt évig gazdasági tevékenységet folytasson.