Mióta trenddé vált hazánkban a közterületi parkolás "megsarcolása", az önkormányzatok jó-rossz koncessziós szerződések keretében különböző magáncégek kezébe adják a parkolási díjak beszedésének jogát. A parkolási cég és a parkoló autós között a közterület használata miatt jön létre jogviszony. Ez két egyenrangú fél között kötődik, a polgári jog szabályai, és a közlekedésről szóló jogszabályok vonatkoznak rá. Mik a változások és azok következményei?

A 2009. január 20-án meghozott alkotmánybírósági határozat nem kedvez a parkolási cégekkel perben állóknak. A határozat ugyanis az Alkotmányba ütközőnek minősítette azt az enyhítést, amelyet a jogalkotó 2008. júniusában vezetett be. Az ügy fontos előzménye, hogy az Országgyűlés 2006 decemberében módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, amely egyebek mellett a parkolási díjakról is szól. A módosítás egyéves időszakot adott a parkolási cégeknek arra, hogy az öt évvel korábbi követeléseiket behajtsák. A 2008-as szabályozás ugyanakkor visszamenőlegesen írta elő, hogy a parkolási társaságoknak egy éven belül bírósághoz is kellett volna fordulniuk a régi ügyekben. Utóbbi szabályozás értelmében a bíróságoknak parkolási díjak miatt benyújtott minden olyan keresetlevelet el kell utasítani, ahol a parkolás óta több mint egy év telt el.

Az új jogszabály értelmében azokat a pótdíjtartozásokat sem lehetett érvényesíteni, amelyek a módosítás előtt keletkeztek és a parkolási társaságok a jogosulatlan parkolástól számított egy éven belül fordultak bírósághoz. Amikor a rendelkezés hatályba lépett, meg kellett szüntetni a folyamatban lévő eljárásokat is. Például ha 2006. október 25. napja óta nem történt felszólítás, és egy éven belül nem kezdeményeztek bírósági eljárást, a bíróságnak el kellett utasítania a keresetlevelet, illetve meg kellett szüntetnie a folyamatban lévő eljárást. A fővárosi parkolócégek a szabályozás életbe lépése miatt pár nap alatt több mint négyezer (!) nemperes eljárást kezdeményeztek a jogosulatlanul parkoló autósok ellen, a mai napig négy hónapos elmaradást okozva a Pesti Központi Kerületi Bíróság nemperes irodájának működésében. 

2006. december 14.

A 2006-os és 2008-as szabályozás közötti ellentmondás több bírónak is feltűnt, ezért az előttük lévő parkolási ügyeket inkább felfüggesztették, és normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól, amely végül a jogszabályt visszamenőlegesen hatályon kívül helyezte. A törvénymódosítás hatályon kívül helyezése után a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezek szerint a 2006. december 14. utáni ügyekben 60 napon belül kell felszólítani a gépkocsi tulajdonosát a pótdíj megfi zetésére és egy éven belül bírósági eljárást kell kezdeményezni, ha önként nem fizeti meg azt. A 2006. december 14. előtti parkolási ügyekben öt éves határidő áll rendelkezésre a pótdíj behajtására, ez a határidő újrakezdődik, például ha a parkolási társaság felszólítja a gépkocsi tulajdonosát. A parkolási pótdíjat – tekintettel az összeg nagyságára ún. fizetési meghagyásos eljárás során lehet érvényesíteni.

A fizetési meghagyásos eljárás ún. "nemperes eljárás", amely során a bíróság a beérkező kérelmet kiküldi a kötelezettnek, akinek 15 napja van erre ellentmondással élni. Amennyiben nem reagál (illetve a meghagyást átvételét megtagadja, vagy a posta kétszeri sikertelen kézbesíteni kísérlet után "nem kereste" jelzéssel küldi vissza azt a bíróságnak) a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ugyanolyan ereje van, mint egy ítéletnek, az abban foglalt tartozás végrehajtható. Amennyiben a kötelezettként feltüntetett személy ellentmondással él, az eljárás perré alakul, amely során a parkolócégnek bizonyítania kell a jogosulatlan parkolás tényét, a gépjármű tulajdonosa pedig vitathatja ezt (például a parkolójegy, vagy a pótdíj befi zetését igazoló feladóvevény bemutatásával).

Perújítással élhetnek

A jegy nélkül parkoló autókról egyébként fénykép, vagy videó-felvételeket készítenek az ellenőrök, célszerű ezeket a felvételeket megtekinteni, mielőtt perbe bocsátkozunk. Ha a felvételen például nem látható a gépjárműnek olyan részlete, ahová a parkolójegyet józan ésszel ki lehet helyezni, akkor jó eséllyel megszabadulhatunk a pótdíj megfi zetésétől. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre hatásos bizonyíték, meg is egyezhetünk a parkolócéggel.

Általában nyitottak erre, az esetleges peres eljárás nekik sem érdekük. Az egyezséget bármilyen tartalommal meg lehet kötni, viszont rendkívül ajánlott annak írásba foglalása, és a befi zetést tanúsító igazolás megőrzése legalább öt évig. 2008. július 18-án a bíróságok elutasították azokat a fi zetési meghagyásokat, amiket a parkolás után több mint egy évvel terjesztettek elő a cégek. A bíróságok a már folyamatban lévő peres eljárások tekintetében két különböző gyakorlatot követettek, amikor a Polgári perrendtartás módosítása megszületett. A kevésbé elterjedt szerint az eljárást szüneteltették, ezeket az ügyeket most folytatni fogják. A leggyakoribb, és a törvénynek leginkább megfelelő megoldás az volt, hogy a bíróságok megszüntették az eljárást. Sajnos a megszüntetett perek alperesei és az elutasított fi zetési meghagyásos eljárások kötelezettei nem szabadulnak a pótdíjaktól. Ugyanis a parkolócégeknek lehetőségük van perújítással élni, mivel az AB határozatában visszamenőlegesen helyezte hatályon kívül a kérdéses rendelkezést. A perújítás során új bírósági eljárás indul, amely során a cégnek ismét bizonyítania kell követelésének megalapozottságát. Valószínűsíthető, hogy tömegesen fognak parkolási ügyekben megismételt eljárások indulni az autóvezetők ellen, akik sok esetben már régen megszabadultak a parkolójegyektől.

VAN MÉG ESÉLY 

Az alkotmánybírósági határozat nem azt jelenti az autósok számára, hogy a régi parkolási díjköveteléseknek a bíróságok ezután minden esetben helyt adnak majd. Érdekes jogi kérdést vet fel az az eset is, amikor valaki azért nem mutatja fel a bíróságon a korábbi parkolócéduláit, mert arra hivatkozik, hogy hallott a most hatályon kívül helyezett törvénymódosításról, vagy mivel megkapta a korábbi megszüntető bírósági végzést, ezért széttépte, megsemmisítette a parkolócédulákat. Ha kellőképpen meggyőzőnek találja a bíróság az érvet, el is utasíthatja a parkolótársaság keresetét akár ezen a címen is, ha nem, akkor ítélhet a parkolótársaság javára. Vagyis eltérő ítéletek várhatók.