Mivel az ilyen balesetek száma jelentősen megnőtt, és egyre több kérdés merül fel a témával összefüggésben, ezért ebben a cikkünkben rövid összefoglalót készítünk Olvasóink számára, hogy hogyan is kell a kárrendezés során eljárniuk?

A vaddal történő ütközés az esetek többségében váratlanul és hirtelen következik be. Az őszi időszakban megfigyelhető, hogy a párzási időszak kezdetével az állatok olyan területeken is megjelennek, melyeken nem jellemző a jelenlétük. Így fordulhat elő az is, hogy az állatok akár a települések területén, akár a közúton feltűnnek. A vadakért való felelősség a területileg illetékes vadásztársaság terhére róható. Azonban a felelősség megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és a követelés sem minden esetben áll meg a vadásztársasággal szemben. Ennek egyrészről a bizonyíthatóság szab határt, másrészről pedig azoknak az objektív körülményeknek a fennállta, melyek a bírósági gyakorlat alapján mentesíthetik a vadásztársaságot a felelősség alól. Sokan nem tudják, hogy a hatályos polgári jogi szabályok alapján a károsultat, azaz jelen esetben a gépjármű tulajdonosát terheli a bizonyítási kötelezettség, azaz az, hogy kára keletkezett, és hogy az mekkora összegben áll fenn. Ez pedig azt követeli meg, hogy a károsult az első pillanattól fogva megtegye azokat a szükséges lépéseket, rögzítse azokat a bizonyítékokat, melyekkel a kárigénye a későbbi eljárás során igazolhatóvá válik. Ezeket a lépéseket célszerű a baleset helyszínén és időpontjában már megtenni.

A vaddal történő ütközés során kiemelkedően fontosak a következő lépések megtétele:

Minden kárigény érvényesítése során fontos, hogy a történteket lehetőleg a balesettől független, elfogulatlan személlyel rögzítsük. Erre leginkább a rendőrséget tudjuk javasolni, így célszerű a vaddal történt ütközést követően ahelyszínre a rendőrséget kihívni. A rendőrség jogosult az esetről szóló jegyzőkönyvet felvenni, ebben rögzítve azokat az objektív ismérveket, melyek alapjaiban döntik el az eset jogi érvényesíthetőségét. Ezek az ismérvek elsősorban a vadra figyelmeztető táblával, a közlekedési viszonyoknak megfelelő járművezetéssel vannak összefüggésben. A rendőrség jogosult továbbá a baleset helyszínéről, a gépjármű sérüléseiről, és az elhullott vadról is fényképfelvételeket készíteni. Fontos, hogy a rendőrség jogosult arról is első ízben nyilatkozni, hogy a balesettel érintett útszakasz, melyik vadásztársaság illetékességi területére esik. Ennek azért van jelentősége, mivel az igény is az illetékes vadásztársasággal szemben érvényesíthető. Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette, és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiek során javasoljuk ezeket az iratokat a rendőrségtől kikérni. Célszerű ebben a helyzetben megkérdezni, hogy a helyszínre az intézkedő rendőrök melyik rendőrkapitányságról érkeztek, és az iratokat honnan tudjuk kikérni.

A bizonyíthatóság szempontjából jelentősége van annak is, hogy van-e, fellelhető-e olyan személy, aki a baleset bekövetkeztét közvetlenül látta, aki tehát konkrétan tud a baleset körülményeiről, az ott lejátszódott eseményekről nyilatkozatot adni. A tanúk nyilatkozatai azért fontos bizonyítékok, mivel a helyszínre utólag kiérkezett rendőrök, kizárólag a baleset utáni tényeket tudják rögzíteni, azonban a baleset pontos körülményeiről nyilatkozni nem tudnak. Abban az esetben, ha a káreseményt tanúk is látták (például az utasaink), akkor a jelentésben a tanúk nevei is kerüljenek rögzítésre, azért, hogy egy későbbi jogvita során a káreseményről nyilatkozni tudjanak. Javasolt a tanúk nyilatkozatait tehát írásban felvenni, akár oly módon, hogy ők maguk írják le egy papírra azt, hogy mit és hogyan észleltek.

Abban az esetben, ha a baleset során a vad elhullik, akkor ezt jelezni kell a vadásztársaság felé is. Zömében a helyszínre érkező rendőrök már eleve értesítik ilyen esetben a vadásztársaságot, és az elhullott állat átadását biztosítják a vadásztársaság számára. Ez azért lényeges, mivel a vadak értéket képviselnek, így amennyiben valaki jogosulatlanul elviszi az elhullott állatot, az komoly következményekkel számolhat. 
A gépjárművekben bekövetkezett kár érvényesítéséhez csak az egyik lépés az, hogy a helyszínen körültekintően járjunk el. A kárunk és annak összegszerűsége kapcsán a bizonyítási kötelezettség a károsultat terheli. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársasággal szemben csak azoknak a gépjárműsérüléseknek a kijavítási költsége érvényesíthető, amelyek a káreseménnyel kapcsolatosan keletkeztek. Ez kétféle módon történhet meg. A már javított autó kapcsán számlával igazolható a kárösszeg. Abban az esetben azonban, ha a javításra még nem került sor, úgy célszerű az előrelátható költségeket kikalkulálni, mely elsősorban úgynevezett javítási árajánlattal történhet. Ez mindössze arra alkalmas dokumentum, hogy előre kalkulálhatóvá váljon a kárunk. Figyelem! A javítást csak azt követően kezdjék meg, hogy akár a casco-biztosító, akár a vadásztársaság felelősségbiztosítója a gépjárművet megszemlézte, és arról kárfelvételi jegyzőkönyvet is felvett.

A vaddal történő ütközésből eredő károk érvényesíthetőségének csak az egyik szelete a bizonyíthatóság. Ugyanis fennállnak olyan követelmények, melyek be nem tartása az igényt eleve érvényesíthetetlenné teszi. Elsősorban ilyen az igényérvényesítési határidő is. A törvény a kárigény bejelentésére határidőt szab, melyet a baleset bekövetkeztétől kell számítani, és amely 30 naptári napot tesz ki. Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidőnek minősül, így ha a károsult ez idő alatt nem jelenti be a kárát a vadásztársaság felé, akkor a továbbiakban már nem is terjesztheti elő a követelését. Minden esetben javasoljuk, hogy az igény bejelentése írásban történjen, lehetőleg olyan módon, hogy a későbbiek során annak postai feladását és kötelezetti kézhezvételét is igazolni lehessen.

A vonatkozó bírói gyakorlat azonban igen szigorú követelményeket támaszt a vadásztársaság felelősségének megállapításához. Ilyen támpontot jelent például az a körülmény, ha a vadásztársaság nem helyezett ki táblát a vadveszélyre vonatkozóan, és a gépjárművezető az útviszonyoknak megfelelően, a közlekedési szabályok betartásával vezette gépjárművét. Ezen felül azonban akkor van esély a bírósági úton történő igényérvényesítésre, ha azt is lehet bizonyítani, hogy a vadásztársaság oldalán valamilyen "rendellenesség" lépett fel. Ilyen rendellenesség lehet például az, ha a vadásztársaság etetők elhelyezésével az út közelébe szoktatta az állatokat, vagy éppen vadászati, vagy párzási idény van.