Gyakorlatilag arról van szó, hogy a honvédelmi törvénybe egy új szakaszként belekerült, hogy az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos a Magyar Állam képviseletében eljárva bármilyen gazdálkodó szervezet felügyeletét magához vonhatja. Ha ezt megteszi, akkor áttekintheti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, nyilván azzal a céllal, hogy megvizsgálja, rendelkezik-e fedezettel a jövőbeli kártérítések kifizetésére. Az állam jóvá is hagyhatja a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, például a károsultak kártérítési igényeit. Ezen kívül a cégvezetés helyett dönthet az "államosítást" előidéző körülmény elhárításával vagy enyhítésével kapcsolatos intézkedésekben is.

Például a MAL Zrt. esetében az iszapkatasztrófa az ok. A MAL Zrt-t által megtehető kárenyhítési munkálatokat így az állam a cég által, a cég anyagi eszközeivel is elvégezheti. Az állam azt is megteheti, hogy arra kötelezi a társaságot, hogy egyéb gazdasági és anyagi szolgáltatást teljesítsen vagy ilyen szolgáltatás igénybevételét tűrje el, és az előkészületi tevékenységet is végezze el ezzel kapcsolatban. Például engedje át a munkagépeit a kárenyhítési munkálatok elvégzésére. 
Ezen kívül kötelezheti a céget, hogy valamilyen tevékenységét ne végezzen tovább. Az állam befolyása tehát nem korlátlan, nem kerül állami tulajdonba a társaság, csak egy bizonyos ideig az előbb meghatározottak szerint az állam dönt helyette, és hajthatja végre saját utasításait, mintha az állam vezetné a céget.

A rendelkezések a Honvédelmi törvény azon részében vannak, amely a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendkívüli intézkedéseket tartalmazza. Az "ideiglenes államosítás" célja nyilván az, hogy biztosítani lehessen a MAL Zrt. (és a jövőben esetleg hasonló helyzetben lévő cégek) kötelezettségvállalását. A gazdasági társaságok nagy része ugyanis korlátolt felelősséggel bír, ami azt jeleni, hogy csak a cég vagyonával kell helytállni a tartozásokért, ha a cégvagyon elfogy, akkor a tagoktól a legtöbb esetben nem lehet azt követelni, hogy fizessék meg a tartozásokat. Azt is el lehet így érni, hogy a cég vagyonát valamilyen módon eltüntetik, kockázat nincs, hiszen a tagok vagyonához nem férnek hozzá a hitelezők. A módosítás fő célja, hogy ezt a vagyonkimentést megakadályozzák.

A módosítás viszont felvet jelentős alkotmányos aggályokat. A Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője, Balázs Zoltán szerint egy politikai közösségben a közjó érdekében a parlament felfüggeszthet bizonyos alkotmányos jogokat, illetve beavatkozhat a magánszféra működésébe katasztrófa idején, de csak akkor, ha van valamilyen garancia arra, hogy az eredeti állapot belátható időn belül visszaáll. Az Intézet szerint a rendkívüli intézkedés fogalmát pontosabban meg kellene határozni, azaz hogy mikor nyúlhat az állam így bele egy autonóm gazdasági társaság működésébe. Ezen kívül arra is garanciát kell adni, hogy a beavatkozás időtartama csak a szükséges ideig tart, hiszen a jelenlegi formában ez akár állandó is lehet. 
Lövétei István alkotmányjogász szerint viszont nem alkotmányellenes az, ha az állam ideiglenesesen átveszi a vezetést egy cég felett, mivel az Alkotmány lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy rendkívüli állapotban, illetve katasztrófa helyzetben intézkedjen. A szakértő itt arra utalt, hogy az Alkotmányunk 35§. i) pontja megadja a kormánynak azt a jogot, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek (a törvényi szóhasználattal veszélyhelyzet) elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Az Alkotmány 13.§-a viszont védi a tulajdonhoz való jogot, és csak kivételesen, közérdekből engedi korlátozni azt.

Álláspontunk szerint ahhoz, hogy a Honvédelmi törvény alkotmányellenességében állást foglaljon az Alkotmánybíróságunk, ezt a két alkotmányos rendelkezést kell összehasonlítania. Véleményünk szerint az eljárása során azt fogja mérlegelni, hogy a rendelkezés jelenlegi szövege megfelelően megadja-e a garanciát a csak közérdekből történő állami intézkedésre.