A jegyzői és NAV-os szégyenlistáról

Egy férfi ül az asztalnál és egyik ujját kinyújtva felénk mutat.

Gyakran hallani arról, hogy a jegyző és a NAV nyilvánosan függeszti ki azon személyek nevét, akik tartozásokkal bírnak, illetve hoz nyilvánosságra személyes adatokat. Ez a rendszer amolyan szégyenfal szerűen működik. Az érintettek természetesen személyiségi jogsértésnek veszi ezt a szintű pellengérre állítást, azonban ez az eljárása lehet jogszerű a jegyzőnek az alábbi esetekben. 

A nagy politikai port kavart intézkedés szerint az Adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint az állami adó- és vámhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a megelőző naptári évben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.

Szintén az állami adó- és vámhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik (amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Ezen listák természetesen sértheti az egyes társaságok piaci hírnevét, ugyanakkor a jogszabály indoklásában inkább az ügyfelek és a társasági hitelezők, partnerek védelme áll.

Fentiekhez hasonló joga van az önkormányzati adóhatóságnak helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában. A jegyző a százezer – magánszemélyek esetében az ötvenezer – forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. Az adatok és tartozás kifüggesztése történhet akár az önkormányzat weboldalára vagy hivatalos hirdetőtáblájára is.

Fontos, hogy mi tekinthető adótartozásnak és mi nem. Ha még nincs jogerősen elbírálva a jogvita vagy a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidő még nem telt el, addig nem jogerős a tartozás, tehát nem jogszerű a kifüggesztés sem.

Ha adótartozásba esünk, ne felejtsük el, hogy nem csak a büntetőkamatokkal vagy bírsággal kell számolnunk, hanem a hitelességünket és megítélésünket nagy mértékben befolyásoló szégyenfalra is felkerülhetünk akár magánszemélyről, akár cégről van szó. Természetesen, ha az adózás rendjéről szóló  2003. évi XCII. törvény szabályai ellenére függesztették ki a tartozást, akkor éljünk kérelemmel és cáfoljuk a tartozás tényét. 

Ugyanakkor azoknak, akik akár céggel akár magánszeméllyel kerülnek üzleti kapcsolatba, érdemes lehet a NAV vagy az önkormányzat oldalán lenyomozni, hogy milyen adózási morállal rendelkező partnerrel kerülünk kapcsolatba.