Veszélyes sportok, veszélyes helyzetek – I. rész

Egy nyári szánkópályán csúszunk le, a szánkóba ülve mutatva.

Sajnos a károkozás és a károk elszenvedése mindennapi életünk velejárója. Kárunk keletkezhet egy közlekedési vagy akár munkahelyi balesetből adódóan, sportolás és szabadidős tevékenység közben - tehát nagyjából bármilyen élethelyzetben. Természetesen nem élhetünk úgy, hogy mindig ezekre készülünk, érdemes azonban tudni, hogy ha ezek a kellemetlen esetek bekövetkeznek, milyen szabályok alapján és kitől kérhetjük kárunk megtérítését. Ezen túlmenően fontos jogi kérdés lehet, hogy a megengedőbb általános felelősségi vagy a szigorúbb, veszélyes üzemi felelősség szabályai alkalmazandók az eset megítélése során.

Kétrészes cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy milyen tevékenységek végzése esetén alkalmazhatóak a szigorúbb veszélyes üzemi felelősség szabályai, a következő rész pedig e szabályok részleteit mutatja majd be.

Mikor beszélhetünk veszélyes üzemi felelősségről?

Általános szabály, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni; mentesül azonban a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható, tehát, hogy úgy járt el minden szempontból, ahogy az általában elvárható. Vannak azonban olyan esetek, amelyeknél szigorúbb a jogi szabályozás, ugyanis bizonyos tevékenységek eleve magukban rejtik a károkozás fokozottabb veszélyét. Ezeknél a károkozó mentesülési lehetősége jóval szűkebb: csak akkor van lehetősége bizonyítani, hogy felelősség nem terheli, ha a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely teljesen kívül esik a károkozó tevékenységi körét.

Példák a szigorúbb alakzat alkalmazására

Nincs azonban egy konkrét törvényi felsorolás annak tekintetében, hogy milyen tevékenységek minősülnek a jogszabály szerinti fokozott veszéllyel járó tevékenységnek. Így a bírósági gyakorlat dönti el esetről esetre, hogy mely felelősségi alakzat az alkalmazandó. Bizonyos sportok, sportpályák üzemeltetőinek esetén ez már megállapításra került, ilyen például a nyári bobpálya vagy a rádióhullámokkal irányított modellrepülő. A közlekedés körében találjuk a legtöbb példát erre, veszélyes üzemi felelősség alapján felel ugyanis többek között a gépjármű üzembentartója, ha a gépjármű okoz kárt és ilyen a vasút és más városi tömegközlekedés üzemeltetőjének felelőssége is. Ennek része a jármű környezete is, így az utasok le- és felszállására szolgáló megállóhely is. Sőt, olyan tevékenységek, például a termékfeldolgozás is lehet veszélyes üzem, amelyről első hallásra nem is hinnénk, így a szőlőcefre tárolása is, ha annak során ártalmas anyagok keletkeznek kémiailag. E szabályok alkalmazandók a vadak által okozott károknál is (bár az új vadászati törvény jelentős változásokat hozott e körben), a törvény pedig külön nevesíti az emberi környezetet veszélyeztető károk esetén a veszélyes üzemi felelősséget.

A bíróság kérdéses esetben annak eldöntésére, hogy egy tevékenység fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül-e, általában azt vizsgálja, hogy egy kis hiba mekkora problémát és mekkora kárt okozhat. Ha apró nehézség aránytalanul nagy mértékű károkat okozhat és ez bizonyítható, akkor a bíróság valószínűleg megállapítja a szigorúbb felelősségi alakzatot. Azzal, hogy ennek megállapítása esetén milyen konkrét szabályok érvényesülnek, cikkünk következő része foglalkozik.