„Végrendelkezni kizárólag ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet”

Szerencsére ilyen szigorú követelményt nem támaszt a jogszabály: az örökhagyó saját kezűleg írt és aláírt végrendelete megfelelő kifejezése a végakaratnak. Fontos azonban, hogy saját kezű írásként csak a tényleges kézírás értelmezhető: ha az örökhagyó például begépeli a végintézkedést, tanúk aláírása is elengedhetetlen az érvényességhez! Természetesen mód van arra, hogy közjegyzői iratként letétbe helyezzük a végrendeletet, vagy kifejezetten előtte tegyük meg a nyilatkozatot, azonban ez nem kötelező.

„A hagyatéki tárgyaláson lemondhatunk az örökségről”

Ebben az esetben egyszerű fogalmi zavarról van szó: amit a köznyelv lemondás alatt ért, az öröklési jog szabályai szerint valójában az örökség visszautasítása. A törvény értelmében ugyanis a lemondás a majdani örökös és az örökhagyó közt létrejött szerződésen alapulhat (tehát még az örökhagyó életében történik), míg a visszautasítás az örökség megnyílása után lehetséges, tehát akkor, ha az örökhagyó márt elhunyt. Fontos, hogy nem lehet kizárólag egyes vagyontárgyak (vagy éppen terhek tekintetében) esetében élni a visszautasítással, csakis az örökség egészére vonatkozóan – kivételt képeznek ez alól a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földek és a hozzájuk tartozó felszerelési, berendezési tárgyak, eszközök.

„Kizárás az örökségből, vagy éppen kitagadás – egyre megy”

Korántsem! Amennyiben az örökhagyó ki kívánja zárni az öröklésből azt a hozzátartozót, aki törvényes örököse lehetne, ezen nyilatkozatát nem kell megindokolnia, s a kizárt személy kötelesrészre jogosult lesz. Ezzel szemben a kitagadást indokolni szükséges (ennek alapjául szolgálhat például érdemtelenség, erkölcstelen életmód, bűncselekmény elkövetése az örökhagyó sérelmére), s a kitagadott személy kötelesrészre sem válik jogosulttá.

„Már az élettárs is örökölhet”

Természetesen, amennyiben az örökhagyó így rendelkezik végakaratában – a törvényes öröklés rendje szerint azonban kizárólag a leszármazók és felmenők, illetőleg a házastárs minősül örökösnek! Végrendelet hiányában tehát az élettárs nem tartozik a törvényes örökösök körébe, nem örököl tehát akként, mint a házastárs.