Az ember életében talán a legnagyobb mérföldkőnek tekinthetjük a felnőtté válást, azaz a nagykorúság elérését. A felnőttkor betöltése számos jogi kérdést is felvet, amiket az alábbiakban ismertetünk.
Egyéb
Az elővásárlási jog az ingatlanokon vagy más dolgokon egy széleskörűen ismert jogosultság, azonban egy elidegenítési folyamat során további jogok is fennállhatnak, amelyekről érdemes tájékozódni. Ilyen jogok közé tartozik a vételi jog és az eladási jog.
A jó idő és a meleg beköszöntével a munkahelyi konfliktusok egyik fő forrása lehet, hogy mégis hány fokra állítsák be az irodai klímát. Érthető is, hogy ez a kérdés konfliktusokat szül, hiszen akik a berendezés alatt ülnek fázhatnak is akár a folyamatos hideg levegőtől, miközben az iroda másik felében ülők még lehet, hogy nem is érzik azt, hogy bekapcsolták a készüléket. Bár ezt a problémát jogszabályaink nem tudják rendezni, mindazonáltal nem árt áttekinteni, hogy milyen előírások vonatkoznak a munkahelyeken biztosítandó levegőhőmérsékletre, illetve milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak nagy nyári kánikulában.
Hatalmas port kavart a Kormány által benyújtott státusztörvény-tervezet, ami 2024. január 1. napjától alapvetően átalakítaná a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. A törvénytervezetet június 6-án nyújtották be az országgyűlés elé. A tervezet hivatalos címe "a pedagógusok új életpályája", de a közbeszédben általában státusztörvényként emlegetik. A következő cikkben igyekszünk bemutatni, hogy pontosan miben áll a státusztörvény, illetve mi lehet az oka annak, hogy jelentős felháborodást keltett a pedagógusok között az elmúlt időben.
Szinte köztudott, hogy a jogszabályoknak nem lehet visszaható hatálya, hiszen a jogbiztonság alapvető követelményeiből ez következik. Nem lehet jogbiztonságról beszélni akkor, ha nem tudom, hogy a jelen pillanatban jogszerűnek számító magatartásomat utólag szankcionálhatják egy jogszabályváltozás miatt. Az állampolgárok jogosan várják el a jogalkotótól, hogy kiszámítható, megismerhető legyen a jogrendszer. A megismerhetőség szinte évezredek óta adott (mindig is kihirdették, törvényoszlopokra vagy kőtáblákra, esetleg kódexekbe írták a jogszabályokat). A mai világban pedig pár kattintással hozzáférhetünk a jogszabályok teljes tartalmához. Hogy azokat mennyire tudja egy átlag állampolgár értelmezni, és mennyire van „túlszabályozva” az életünk, az más nézőpont kérdése.
Biztos mindenki elgondolkozott már azon, hogy időnként jó lenne saját kezébe venni az igazságszolgáltatást, pláne akkor, ha a jog eszközei elfogytak, és az igazságtalan helyzet még mindig fennáll. Sokszor feltámad az emberben az érzés, hogy az igazságszolgáltatás lassú körülményes, és a jog útvesztőiben nem mindig jutunk el az igazsághoz. Népszerűek azok a filmek is, amikor a főhős önként rendben tartja a várost, megbünteti a gonoszt, megsegíti a jót. Vagy éppen a bosszúról szóló filmek, amikor a főhőst óriási veszteség éri, de a bíróságon nem talál igazságot, így maga bünteti meg a bűnösöket.
Ügyfelünk ingatlanának kéményében sajnos jelentős károkat okozott egy vihar, és kéményét letépte a szél. A lakásbiztosító kötelezettséget vállalt arra, hogy a javítási költségeket megtéríti, így a javítási munkálatok megkezdése előtt teljesített is Ügyfelünk részére.
Amióta világ a világ, rendszeresen előfordul, hogy valamely cég fizetésképtelenné válik, azaz nem alkalmas arra, hogy a vele szemben fennálló tartozásokat, követeléseket határidőben, vagy azon túl kiegyenlítse. Az ilyen esetekben jellemzően vagy hivatalból, vagy a hitelező kérelmére fizetésképtelenségi eljárás indul. A kérdés az, hogy a hitelező, akinek követelése áll fenn egy ilyen gazdasági társasággal szemben, miként tud fellépni? Most ezekről a szabályokról ejtünk szót.
Biztos mindenkinek van olyan ismerőse, aki naponta oszt meg nyilvánvalóan alaptalan híreket, mindenféle ismeretlen oldalakról. Azt gondolhatjuk, mi sosem futhatunk bele ilyenbe, mert a mi szűrőnk jól működik, de időnként előfordul, hogy a szemfülesebbek radarja alatt is elcsúszik pár valótlan hír.
Ahhoz, hogy ebben a rendkívül érdekes témában elmerüljünk, először azt kell tisztáznunk, hogy mit nevezünk közhiteles nyilvántartásnak. Közhitelesnek, az olyan állami nyilvántartásokat tekintik, amelyek hitelesen tanúsítják az abban bejegyzett jogok és tények fennállását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig az abban bejegyzett jogok és tények fennállását vélelmezni kell.