Jogtárs szerződéssel rendelkező céges ügyfelünk egy irodaházban bérelt egy irodahelyiséget. A szerződés rendelkezési alapján Ügyfelünk fizetési kötelezettsége az irodabérlettel összefüggésben 3 költség-tételből tevődik össze, mely szerint bérleti díjat, üzemeltetési díjat, és áramdíjat köteles fizetni. Az üzemeltetési díj a következőket foglalja magában: fűtés, víz, közös költség, hulladék.
Egyéb
Júlia 2020 decemberében szerződést kötött egy vállalkozóval, egy új építésű ingatlan felépítésére, illetve megvásárlására. A szerződés értelmében a vállalkozónak az ingatlant 2022 év végéig kellett volna birtokba adnia, ám ez a mai napig nem történt meg. Ádám lakásában a múlt héten egy, a szolgáltatónál felmerült ok miatt 5 napig nem volt sem internet, sem televízió szolgáltatás. Géza vállalkozása pedig különböző különleges alapanyagokat rendelt egy beszállítótól, ám azokat a szerződésben rögzített határidő után kapták kézhez. Mindhárom történetben hasonló, hogy kimutatható, összeszerű kár nem érte egyiküket sem, ám mindannyian úgy érzik, a késedelem, illetve a felmerült kellemetlenségek miatt valamilyen összegű anyagi kompenzáció megilleti őket. A késedelem, kellemetlenség kompenzációja lehet a kötbér, ám az nem mindig és minden körülmények között követelhető.
Egyre gyakoribb, hogy munkaviszony keretében a munkavállaló valamilyen, olyan képzésen vesz részt, melynek elvégzését a munkáltató is – valamilyen okból és módon támogatja. Ez a képzés és támogatás mindkét fél részére kifizetődő, és hosszútávon megtérülő, kölcsönösen előnyös megoldás lehet. Mivel a jó együttműködés egyik záloga a megfelelő szabályozás, ezért mostani cikkünkben is a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályokról lesz szó.
A lakóközösség szervezési formái közül országunkban ma a legnagyobb számot a társasházak teszik ki. Emellett viszont még manapság sem elhanyagolható arányban találkozhatunk lakásszövetkezetekkel. Cikkünkben a két szerveződés hasonlóságait és különbségeit ismertetjük.
Amikor bármilyen jogvitánk, vagy kellemetlenségünk támad, sokszor gondoljuk, hogy sérelemdíj járna nekünk, mert azzal, hogy stressz ért minket, sérültek a személyiségi jogaink. Vagy ha nem is sérültek, egye fene, akkor is járjon valami pénz. Mit kell itt annyit jogászkodni, valamim sérült, és fizessenek. Ugye? Nos nem egészen így működik a dolog.
Meghívjuk a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. eseményére, ahol jogász kollégáink hasznos mindennapi témákban adnak eligazítást, illetve lehetőség nyílik élőben jogi problémákkal kapcsolatos kérdések feltevésére is.
Időpont:
2023. Március 23, 17:00-20:00
Helyszín:
Nyíregyháza, Centrál Hotel
Témák:
- Fogyasztóvédelem (hibás termék,
Bűncselekményt akkor tud valaki elkövetni, ha az, amit csinál, teljes egészében kimeríti valamelyik büntető törvényi tényállást. Vagyis? Vagyis arról van szó, hogy a büntető törvény felsorolja az összes bűncselekményt, leírja, hogy azokat hogyan lehet elkövetni, és aki az egyik ilyet megvalósítja… na az követ el bűncselekményt. Vagyis nap mint nap rengeteg mindent csinálunk pl. mákot darálunk, zenét hallgatunk, főzünk, bemegyünk dolgozni, de ezek egyike sem bűncselekmény. Csak akkor követünk el bűncselekményt, ha azzal, amit csinálunk, teljes egészében kimerítjük valamelyik Btk. tényállást.
Közlekedési baleset esetén sok ügyfelünket meglepi az a körülmény, amikor postai úton átveszik a határozatot, melyben a szabálysértési hatóság kedvezőtlen döntést hozott. Tette ezt akként a szabálysértési hatóság, hogy nem kereste fel ügyfelünket a balesettel kapcsolatban, nem nyilatkoztatta, nem kért be bizonyítékokat, adatokat a határozat meghozatalához.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy nem tudják melyik jogszabály az alkalmazandó, hanem egyáltalán fogalmuk sincs, hogy a rendőrségre menjenek, vagy bíróságra.
Mostani cikkünkben a gyermekek által okozott károkkal foglalkozunk és azt járjuk körbe, hogy vajon kit terhelhet a felelősség ilyen esetben?