Viharjelzés a Balatonon és a Velencei-tavon

A nyár már javában tombol, az utazási főszezon közepén járunk, így egyre többen keresik fel a hazai tópartokat is. A Balaton és a Velencei-tó idén is kedvelt nyaralóhely, bár némi veszélyt is tartogat a fürdőzök számára.

 Az idei év viharos időjárása a tavainkat sem kíméli, és sajnos igen veszélyessé teszi. A hirtelen jött vihar idén már számos áldozatot követelt a fürdőzök, vízi sportolók körében, ezért érdemes megismernünk a balatoni és Velencei-tavi viharjelzéseket.

Már az 1930-as években is több tucatnyi áldozatot követelt egy-egy hirtelen jött szélvihar. Leginkább ezek a tragédiák mozdították előre a balatoni viharjelzés ügyét, mely – európai minták alapján – 1934-ben került megszervezésre. Ekkoriban még szirénákat és a mólók végén elhelyezett jelzőkosarakat használták figyelmeztető jelzésként. Később jelzőrakétákat alkalmaztak jelzésként, a mai automata fényjelző rendszer pedig 1988-ban került kialakításra. A jelenleg üzemelő rendszerben összesen 25 fényjelző van elhelyezve a tó körül. A keleti és a nyugati medencében található jelzők különböző jelzés adására állíthatók be. Ezzel egy időben alakították ki a fényjelző rendszert a Velencei-tó partján is.

A vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003 (VI.13.) GKM rendelet II-5. mellékletének II. fejezet C. pontja szerint két fokozatú a veszélyjelző rendszer: létezik figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására, illetve figyelmeztetés a fenyegető veszélyre. Előbbit percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják, és veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül. Utóbbit percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják, és a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet. Az első fokozatot 40-60 km/h, a másodikat 60 km/h szélerősség felett rendelik el (tehát a viharjelzés kiadása nem a dörgéstől vagy a villámlástól, hanem a szélerősségtől függ).

A viharjelző rendszer fejlesztése állandóan napirenden van. A Balatonon például a tervek szerint a mostani – a Balatont két medencére osztó – rendszert egy, a Balatont több kisebb körzetre felosztó viharjelző rendszer váltaná fel. Állandóan napirenden van továbbá az is, hogy mely időszakban, vagy esetlegesen egész évben kellene-e működnie a rendszernek, mely jelenleg április elejétől október végéig ad jelzést.

A viharjelzés azonban nem csak figyelmeztetésként működik, hanem a hajózás rendjéről szóló GKM rendelet korlátozásokat is rendel hozzá. A rendelet alapvetően három kategóriába sorolja a tavi hobbicélú vízi eszközöket:
– csónak (Emberi erővel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a húsz métert. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízijármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-t nem éri el.),
– vízi sporteszköz (vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízijármű) és
– kishajó (az a hajó, melynek hajótesten mért hossza a húsz métert nem éri el, kivéve azt a hajót, amelyen tizenkét főnél több utas szállítását engedélyezték).

Csónak elsőfokú viharjelzésnél a parttól 500 méternél jobban nem távolodhat el (kedvező időjárási viszony esetén sem mehet messzebb a parttól 1500 méternél), másodfokú viharjelzés esetén egyáltalán nem használható.

Vízi sporteszköz elsőfokú viharjelzésnél a parttól 500 méternél jobban nem távolodhat el (kedvező időjárási viszonyok esetén sem mehet messzebb a parttól 1000 méternél), másodfokú viharjelzés esetén egyáltalán nem használható. Ennél enyhébb szabályok vonatkoznak a vitorlás vízi sporteszköz (pl. szörf) használóira. Vitorlás vízi sporteszközök 40-50 km/h szél esetén 1500 méternél, 51-62 km/h szél esetén 200 méternél nem mehetnek távolabb a parttól, ennél erősebb szélben pedig nem közlekedhetnek.

A viharjelző rendszer aktuális állapotát a www.rsoe.hu oldalon a Viharjelző – Balaton és Viharjelző – Velencei-tó oldalon lehet nyomon követni.

A kishajókra a viharjelzéshez kötött korlátozás nem vonatkozik.

Tekintettel arra, hogy a viharjelzést sok sportoló nem tartja megfelelő viszonyítási alapnak, a szabályozást számos kritika éri.