Az úgynevezett Eurovignette irányelv előzménye egy 1993-ban létrejött irányelv volt, ami már kifejezetten a nehéz teherszállító járművekre kiszabott díjak egységesítése céljából született. Az Eurovignette irányelvet jelenleg 11 tagállam alkalmazza, és az EU-ban 10 különböző díjat szabnak ki miatta. A díjakat vagy illetékszerűen szabják ki, azaz a fuvarozási időhöz képest, illetve az adott tagállamban megtett távolság alapján. A jelenlegi módosítást már évek óta készítették elő, de a felvetett javaslatokat sok szakmai bírálat érte, az irányelvnek a Tanács által elfogadott szövegét a szokásoshoz képest szoros szavazati aránnyal fogadták el a tagállamok szakminiszterei. Az irányelv végleges létrejöttéhez -a Tanács elfogadásán kívül- még az EU parlamentjének jóváhagyása is kell majd, ami várhatóan nemsokára megtörténik. Az új rendelkezések nem lesznek kötelezőek a tagállamokra, az ő saját döntésüktől függ, élnek-e a díjemeléssel és a szigorúbb szabályok kínálta lehetőségekkel.

A módosítással azt akarja elérni az EU, hogy a fuvarozók jobban kivegyék a részüket az általuk okozott környezetterhelés kompenzálásában. A célt sajnos magasabb díjak bevezetésével akarják megvalósítani. Az új szabályok szerint a jövőben a közúti fuvarozóknak nem csak útdíjat, hanem a zaj, a légszennyezés és a forgalmi torlódás fejében is díjat is kell fizetniük. Eddig az EU-ban 30 ezer kilométernyi autópályára voltak kivetve úthasználati díjak, amik útfenntartási jellegű hozzájárulást foglaltak magukban. A korábbi szabályozás környezetvédelemmel kapcsolatos díjakat nem foglalt magában, kizárólag a nehézgépjárművek által az utakban okozott amortizáció megtérítését szolgálta.

Az irányelv új formájában kiterjeszti a díjfizetést a transzeurópai folyosókon kívüli útvonalakra is, az új díjat az EU területén lévő összes autópálya esetében ki lehet szabni a 3,5 tonna fölötti tehergépjárművekre. A zaj és a légszennyezéssel, valamint a torlódással okozott károk kompenzálása várhatóan 20-30 százalékos emelkedést eredményez majd az útdíjakban, de csak azokban a tagállamokban, amelyek élnek a módosítás teremtette lehetőséggel. A díj növekedés becslését az EU a módosítással foglalkozó tájékoztatójában tette közzé, de azért nehéz előzetesen megjósolni a várható díjnövekedést, mivel a tagállamokra tartozik az is, hogy milyen százalékban emelik azokat. A legmodernebb, Euro 5 és Euro 6 kategóriájú motorokkal felszerelt járművel 2013-ig, illetve Euro 6 esetében 2017-ig mentességet élveznek a díj alól. Fontos megkötés, hogy az így beszedett összegeket a tagállamok nem költhetik el akármire, csak a fuvarozással kapcsolatos környezetterhelés enyhítésére. Hazánkra az illetékesek véleménye szerint előnyös az új szabályozás, mivel a Magyarországon átmenő forgalom 70%-ára ki lehet szabni majd a nagyobb pótdíjakat. A forgalmi torlódás miatt kiszabható díjat csak csúcsidőben lehet majd kiszabni, de csak akkor, ha ugyanilyen szintű kedvezményt biztosítanak más időszakokban.

Az Európai Unión belüli egységes szabályozás mindenki közös érdeke, viszont el kell azt is mondani, hogy a fuvarozók nem fognak kevesebbet közlekedni a megemelt bírságok miatt. Csak annyi fog történni, hogy vagy az alacsony fuvardíjakat fogják megemelni, vagy az eddigi díjakon végzik tovább a tevékenységet, és az egyre kevesebb nyereségükből fizetik a többletterheket. A környezetterhelés tehát az új szabályozással sem lesz majd kevesebb.

Érdekes az is, hogy a hosszú törvénykezési folyamat közben a legtöbb vita pedig azért volt a tagállamok között, mert nem akarták meghagyni a végleges verzióban azt a megkötést, hogy a beszedett díjat a tagállamok csak a környezeti károk enyhítésére használhatják fel.