A konkrét eset sajnos egy üdülési cégeknél „szokásosnak” tekinthető átverésből indult ki. A fiatal házaspárt egy agymosással felérő előadás során meggyőzték arról, hogy micsoda főnyeremény számukra az év legviharosabb, legborzongatóbb időszakában egy horvátországi üdülési jogot vásárolniuk. Majd miután kijózanodtak és meg akartak szabadulni a szerződéstől, már kész volt az újabb csapda – az újabb üdülési jog. Ezt persze azon ígérgetés mellett vásárolták, hogy az előzőt pillanatok alatt értékesíteni fogják. Mondani sem kell, nem így lett, mindkét jog a nyakukon maradt.

Olyannyira megrendült a pár bizalma az értékesítő cégben, hogy már semmi kedvük nem volt igénybe venni a rájuk tukmált nyaralási lehetőséget, nem is mentek el nyaralni egyik helyre sem. A külföldi szállodába hiába is mentek volna, mert mint utóbb kiderült, az bezárt. Ezzel együtt beletörődtek volna a pénzük elveszítésébe, ha az üdülési cég nem indít pert velük szemben a méregdrágán megvásárolt üdülési jog színhelyéül szolgáló apartman „üzemeltetési költségei”-nek érvényesítése érdekében.

Ezen a ponton lendült a házaspár ellentámadásba. Nem adták fel az ügyet, kérték a kereset elutasítását és érvénytelenségi pert indítottak a céggel szemben. Ez utóbbi elintézéséig az előző pert felfüggesztették, mivel ha utóbbiban nyernek, akkor az az első perre is kihatással lesz. És lássanak csodát, így is lett! A jogerős ítélet a következő igen lényeges és fontos rendelkezéseket tartalmazza:

Tisztességtelen az üdülőhasználati szerződés azon kikötése, amely az üdülőhasználati díjat ellenőrizhetetlen és egymással átfedésben álló fogalmak, homályos jogcímek segítségével határozza meg. Tisztességtelen, hogy az így előírt díjjal az üdülési cég nem köteles elszámolni, a használati díj mértéke semmilyen bizonylattal nincs alátámasztva. Tisztességtelen és elfogadhatatlan, hogy a fogyasztó nem tudja ellenőrizni, hogy mire fizet használati díjat, az összeg indokoltan és valósan felmerül-e kiadásként az üdülési cég(ek) oldalán.

Erős ugyanis a gyanú, hogy a használati díj tulajdonképpen a vételár bujtatott része, mivel a használati vagy üzemeltetési költségként befizetni rendelt összeg nagyobb, mint az ésszerűen kalkulálható valódi fenntartási díj nagysága. Tisztességtelen a késedelmes fizetés után évi 20%-os mértékű kamatot kikötni, továbbá tisztességtelen minden olyan kikötés, amiből az következik, hogy a fogyasztó elveszíti üdülőhasználati jogát, ha egy-két-három-tetszőleges alkalommal elmulasztja megfizetni az előírt díjat.

Az ilyen, tisztességtelen kikötések jogi értelemben nem részei a szerződésnek. Ezt azonban csakis a bíróság állapíthatja meg, tehát önhatalmúlag senki nem szüntetheti be a fizetést, még akkor sem, ha esetleg a fentiekben netán a saját szerződésére ismerne.

Az érvénytelenségi pernek van egy olyan nagyszerű előnye, hogy a fogyasztó határidő nélkül meg tudja indítani, tehát a szerződés megkötését követően akár 7-8-10 stb. évvel később is. Ámde nagyon fontos tudni, hogy a szerződéskötéskor hatályos jogszabályi környezet az irányadó. E tekintetben elmondható, hogy bár az üdülési jogot szabályozó Korm. rendeletek idővel változtak, az ennél fontosabb Polgári Törvénykönyvnek a vonatkozó fogyasztóvédelmi és érvénytelenségi passzusai gyakorlatilag évtizedek óta változatlanul vannak hatályban.

Hangsúlyozni szükséges két további fontos körülményt. Az egyik az, hogy a szerződések tartalmilag bár hasonlóak, nem feltétlenül egyformák. Így könnyen előfordulhat, hogy valakinek az üdülési jogos szerződésében tisztességes módon került kikötésre a rendszeres üzemeltetési díj. Ezt minden egyes szerződésben külön-külön kell megvizsgálni.

A másik fontos körülmény, hogy a magyar jogrendszer nem precedensekre épül. Éppen ezért még egy jogerős ítélőtáblai döntés sem irányadó mondjuk az ország másik felében székelő másik törvényszékre vagy ítélőtáblára.

A fentiek alapján foglaljuk össze, mit követelhet az a fogyasztó, aki szerződését bíróságra viszi:

• Követelheti, hogy a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek a szerződésében a megjelölt rendelkezéseket.
• Követelheti továbbá, hogy az érvénytelen pont(ok) alapján megfizetett használati díjat az alperes üdülési cég kamatostul fizesse vissza részére.
• Ha az érvénytelen rendelkezés nélkül a szerződés netán nem teljesíthető az üdülési cég részéről, akkor az egész szerződés érvénytelenségének megállapítása követelhető, és nem csak a használati díjjal, hanem a vételárral is el kell számolnia a szolgáltatónak. Ebben az esetben természetesen az igénybe vett szolgáltatással arányosan terjeszthető elő a követelés.

Mielőtt valaki a bíróságra, ügyvédhez rohan, fontolja meg azt is, hogy a pereskedés az időráfordításon túlmenően komoly költségvonzattal járhat. A követelt összeg 6%-át, de legalább 15 000,- Ft összeget le kell róni illetékként. Ehhez jön még a saját jogi képviselő munkadíja. A pervesztességgel is illik számolni, mely esetben a másik oldal költségeit is meg kell téríteni a bíróság által meghatározott mértékben. Éppen ezért alapos és szakszerű előzetes vizsgálatnak kell megelőlegeznie a peres eljárást, amit jobb, ha peres ügyekben jártas jogi képviselő végez el helyettünk.

Mindazonáltal a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál több hasonló peres eljárás is folyamatban van, egy ügyben pedig előreláthatólag jövőre Kúriai döntés is születhet. Amennyiben a jelzett döntés válik iránymutatóvá a bíráskodásban, akkor nagyon sok érvénytelenségi per veheti kezdetét a bíróságokon, részleges elégtétellel szolgálva sok becsapott, átvert üdülőhasználó számára.