A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalót egy naptári év egészére, 15 nap betegszabadság illeti meg. Ha a munkaviszonya év közben kezdődött a betegszabadság az év hátralévő időszakára, arányosan illeti meg a keresőképtelen beteg munkavállalót, azzal, hogy a fél napot elérő töredéket itt is a munkavállaló javára, egész napként kell figyelembe venni. Például ha a munkaviszony 2016. július 1. napján kezdődött, akkor a munkavállalónak 15 x 183 / 365 = 7,52, azaz kerekítve 8 munkanap betegszabadsága van az év második felére. Nem számít azonban, hogy az előző munkahelyén, munkahelyein vett-e igénybe betegszabadságot a munkavállaló, az év közben kezdődött új munkaviszonyában járó betegszabadságának számításánál. A példánál maradva, ha a munkavállaló a 2016. január 1. és 2016. június 30. között fennállt munkaviszonyában 15 munkanap betegszabadságot igénybe vett is, ettől függetlenül fogja megilletni az év második felében az új munkaviszonyában az időarányosan járó 8 munkanap betegszabadság.

Amennyiben a munkavállalónak a gyermeke a beteg, a gyermek jogán ugyancsak jogosult a betegszabadságra és táppénzre. A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a munkavállaló egyedül neveli-e a gyermeket. 

Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár, míg az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolására a jogszabály évenként és gyermekenként 84 naptári nap betegszabadságot biztosít.

A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap áll rendelkezésre. A 6-12 életkorú gyermekek gyógyítására évenként és gyermekenként 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap betegszabadságot biztosít a törvény.

Remélhetőleg ritkán lesz szükség betegszabadság felhasználására, de a legjobb, ha jogainkkal tisztában vagyunk.